Azonnali személyes tanácsadás szerződéskötés nélkül: +36 90 / 900 750
A hívás díja 458 Ft/perc

A Kbt. legfontosabb módosításai a 2019-es évre - II. rész

A Magyar Közlöny 187. számában 2018. november 28-án kihirdetésre került törvénymódosítás több különböző időpontban lép hatályba. A legfontosabb változásokat összefoglaló cikksorozatunkat most az év további részében esedékes vonatkozó módosítások áttekintésével folytatjuk. Cikksorozatunk első részét itt érheti el.

A Kbt. legfontosabb módosításai a 2019-es évre - II. rész

2019. április 1-én lép hatályba többek között:

 

I. Kbt. 21. § (1) és (5) bekezdése - Kbt. 3. melléklete szerinti szociális és egyéb szolgáltatások ÉS támogatott ajánlatkérők esetén választható eljárásrend

A Kbt. 3. melléklete szerinti szociális és egyéb szolgáltatások beszerzésére irányuló eljárásokra speciális szabályok vonatkoznak, így például jelentősen magasabb uniós értékhatár és az irányadó uniós értékhatár felett is lefolytatható nemzeti eljárásrendben. Maga a hirdetmény ez utóbbi esetben ugyan uniós (TED-en jelenik meg), de a lefolytatás során a nemzeti, könnyebb szabályok használhatók. 2019. április 1-től az ajánlatkérő választása szerint ezek az eljárások akár uniós eljárásrendben is lefolytathatók.

A támogatott ajánlatkérők (kizárólag a Kbt. 5. § (3) bekezdése alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezetek) korábban szintén a nemzeti eljárásrendet voltak kötelesek alkalmazni. 2019. április 1-től az ajánlatkérő választása szerint az eljárásait uniós eljárásrendben is lefolytathatja.

 

II. Kbt. 26. § - Ajánlatkérő bejelentkezése, változásbejelentése EKR-ben

Ha az ajánlatkérő a Kbt. hatálya alá kerül, vagy adataiban változás következik be, azt az EKR-ben történő regisztráció vagy adatmódosítás útján jelenti be a Közbeszerzési Hatóság felé.

 

III. Kbt. 27. § - Közbeszerzési szabályzat, felelősségi rend, FAKSZ

Az EKR rendelet jelenleg is szabályozza, hogy az ajánlatkérőknek az általános és az eseti közbeszerzési szabályzatukban is meg kell határozniuk az EKR alkalmazására vonatkozó szabályokat, azaz a jogosultságok gyakorlásának rendjét. A módosítással ez csupán bekerül a Kbt.-be.

A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (FAKSZ) bevonása esetén változás, hogy 2019. április 1-től az alábbi esetekben kötelező:

  • ha az árubeszerzés vagy szolgáltatásmegrendelés becsült értéke eléri az uniós értékhatárt;
  • ha az építési beruházás becsült értéke eléri a 700 millió forintot;
  • részben vagy egészben uniós forrásból támogatott közbeszerzés esetén, kivéve keretmegállapodás alapján történő beszerzés (csak konzultáció, versenyújranyitás esetén, közvetlen megrendelésre nem vonatkozik) esetén, ha annak becsült értéke nem éri el a fenti értékhatárokat,
  • keretmegállapodás alapján történő beszerzések (csak konzultáció, versenyújranyitás esetén, közvetlen megrendelésre nem vonatkozik) esetén, ha annak becsült értéke eléri a fenti értékhatárokat.

 

IV. Megszűnik az éves statisztikai összegezés elkészítésének kötelezettsége

Az EKR-ből kinyerhető adatok miatt szükségtelen lesz a továbbiakban éves statisztikai összegezést készíteniük az ajánlatkérőknek, így adott esetben egy jelentős adminisztratív tehertől szabadulnak meg.

 

V. Kbt. 54. § (1) bekezdése - Ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátása

Tárgyalásos eljárás esetén, amennyiben az ajánlatkérő él azzal a lehetőséggel, hogy az alapajánlatok beérkezése után mégsem tart tárgyalást, az ajánlati biztosítékot az erről szóló értesítést követő 5 munkanapon kell rendelkezésre bocsátania az ajánlattevőknek.

 

VI. Kbt. 69. § (5) bekezdése - Alkalmasság igazolásának elmulasztása

Korábban kérdéses volt a jogalkalmazók számára, hogy ha az ajánlatkérő felhívja az első helyen (helyeken) álló ajánlattevőket az alkalmasságuk igazolására és ennek a felhívásnak az adott ajánlattevő nem tesz eleget, hogyan kell helyesen eljárnia, fel kell-e egyáltalán kérni ismételten, hogy nyújtson be minden dokumentumot, amelyből az alkalmassági követelményeknek való megfelelése megállapítható. A módosítással egyértelművé válik, hogy ha valamely ajánlattevő nem nyújtja be a megadott határidőre az alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumokat, az ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni és az értékelési sorrend szerinti következő ajánlattevőt kell felkérni az igazolások benyújtására.

 

VII. Kbt. 79. § (4) bekezdése - Összegezés módosítása

Az összegezés a korábbi eseteken túl további egy alkalommal akkor is módosítható, ha a támogató/ellenőrző szerv jogsértést állapít meg, amely pl. hiánypótlás, felvilágosítás útján orvosolható. Azaz ilyen esetben is reparálható lesz a jogsértés olyan eljárási cselekmények elvégzésével, amelyekre a korábbi szabályozás alapján nem lett volna már lehetősége az ajánlatkérőknek.

 

VIII. Kbt. 98. § (2b) bekezdése és 99. § (2)-(3) bekezdése – Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások

A módosítás során szabályozásra kerül, hogy olyan esetekben, amikor a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja a rendkívüli sürgősség miatt áll fenn, a közbeszerzési eljárás eredményeként nem köthető keretmegállapodás. A módosítás indoklása alapján erre azért volt szükség, mert a hirdetmény nélküli tárgyalásos jogalap valamennyi feltételének fenn kell állnia a beszerzés egészére vonatkozóan és annak teljes időtartama alatt, amely egy keretmegállapodás esetén nehezen értelmezhető.

Egyértelműsítésre került továbbá, hogy minden esetben kötelező a végleges ajánlat megtétele, ezt is az EKR tette szükségessé, hiszen egy adott esetben, a korábbi szabályozás alapján a tárgyaláson szóban megtett végleges ajánlatot az EKR-ben nem lehet megfelelően kezelni.

 

IX. EKR rendeletből átvett részletszabályok

Az EKR használatával kapcsolatos részletszabályok az EKR rendeletben [424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet] kerültek elhelyezésre, ez részben abból adódott, hogy az elektronikus közbeszerzés bevezetésével várható volt, hogy a szabályozást a gyakorlati tapasztalatok alapján módosítani kell, amely egy kormányrendelet esetén lényegesen egyszerűbb, mintha törvényi szinten kerül szabályozásra. Az EKR rendelet azonban több ponton is ellentmondásban volt a Kbt.-vel és az elektronikus közbeszerzés kötelező alkalmazására 2018 áprilisában sor került, a kezdeti nehézségeken és problémákon túl van a rendszer, összhangba kellett tehát hozni a Kbt.-vel. A részletszabályokat röviden és nem teljeskörűen mutatjuk be, hiszen ezek többnyire változatlanul kerülnek át a módosítással a Kbt.-be:

  • a közbeszerzési eljárás során valamennyi, a szereplők közötti kommunikáció elektronikusan történik, kivéve az eljárás előkészítésével kapcsolatos dokumentumok elkészítése (becsült érték dokumentálása, adott esetben indikatív árajánlat kérése), a szerződéskötéssel kapcsolatos kommunikáció és a szerződéskötést követő kommunikáció (előzetes vitarendezés, iratbetekintés);
  • fokozott biztonságú aláírás: kizárólag olyan esetben követelhető meg, hogy az elektronikus kommunikáció során fokozott biztonságú aláírással kerüljenek a dokumentumok ellátásra, amennyiben az közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (pl. bankgarancia) és ezt az ajánlatkérő előírta. Ebben az esetben az elektronikus okiratnak meg kell felelnie a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek. Egyéb esetben a dokumentumok egyszerű másolatban is benyújthatók;
  • a KBA helyét átveszi az EKR, azaz itt kell közzétenni pl. a közbeszerzési tervet, előzetes vitarendezéssel kapcsolatos adatokat, összegezést. A szerződéseket, szerződésmódosításokat, szerződés teljesítésével kapcsolatos adatokat pedig az EKR mellett a CoRe-ban (Közbeszerzési Hatóság szerződésnyilvántartó rendszere) is közzé kell tenni;
  • az összegezést követő iratbetekintés személyes megjelenés útján történik, részletszabályai (két munkanapon belül, nem teljeskörűen, stb.) változatlanok;
  • az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi/részvételi határidőt az eddig is szabályozott eseteken (kiegészítő tájékoztatásra nem tud határidőben választ adni, módosítja a közbeszerzési dokumentumokat) túl akkor is, ha az EKR üzemzavara miatt nem lehetséges a bontást megtartani;
  • ha az ajánlatkérő korábbi eljárásában az ajánlattevő az EKR-en keresztül benyújtott egy dokumentumot (pl. alkalmasság igazolása), azt nem szükséges ismételten benyújtania, hanem elegendő arra hivatkoznia, mely eljárásban nyújtotta be a szükséges dokumentumot és az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az alkalmas-e az eljárásban előírt feltétel igazolására;
  • a számítási hiba javítása nem az ajánlatkérő feladata, azonban az továbbra is az ajánlatkérő kötelessége, hogy a számítási hibát észlelje és a javításra felszólítsa az ajánlattevőt.

 

X. Kbt. 113. § - Összefoglaló tájékoztatással induló eljárások

A módosítással lehetőségük lesz az ajánlatkérőknek választani nemzeti eljárásrendben, hogy amennyiben az összefoglaló tájékoztatással induló eljárás feltélelei fennállnak, azt a Kbt. 113. § szerint vagy pedig hirdetménnyel induló eljárással folytatják le.

 

XI. Kbt. 114. § (4a) bekezdés - Nemzeti eljárásrendben irányadó szabályok az ajánlattételi határidő módosítására vonatkozóan

Korábban nemzeti eljárásrendben nem volt arra egyértelmű szabályozás, hogy ha az ajánlattételi határidőt módosítani kell a közbeszerzési dokumentumok módosítása miatt, mely esetekben tekinthet el ajánlatkérő a hosszabbítástól. A hosszabbításnak arányban kell állnia a módosítás mértékével és nem kötelező meghosszabbítani az ajánlattételi/részvételi határidőt, amennyiben a módosítás nem jelentős és az ajánlattételi/részvételi határidő lejártát megelőző ötödik napra esik. Amennyiben a módosításról hirdetményt kell közzétenni, az öt nap helyett nyolc napos határidőt kell figyelembe venni.

 

XII. Kbt. 114. § (12) bekezdés – Fenntartott szerződések építési beruházások esetén

Nemzeti eljárásrendben van arra lehetősége az ajánlatkérőnek, hogy a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntartsa az előző évben meghatározott árbevételt el nem érő ajánlattevők számára. Építési beruházás esetén ez az árbevételi határ korábban is és a módosítással is egymilliárd forint és kizárólag akkor alkalmazható, ha a beszerzés becsült értéke nem haladja meg az 500 millió forintot. A módosítással egyértelművé válik, hogy a becsült érték alatt nem az egybeszámított becsült értéket kell érteni, hanem az adott beszerzés értékét, tehát az úgynevezett leválasztott beszerzésekre is alkalmazható.

 

Blogsorozatunk még nem ért véget, hamarosan jelentkezünk a harmadik, egyben befejező résszel, melyben többek között az elektronikus számlákat, az uniós értékhatárokat, valamint az elektronikus katalógusokat érintő jogszabálymódosításokat fogjuk áttekinteni.

© 2019 Közbeszguru Kft. - Minden jog fenntartva