Azonnali személyes tanácsadás szerződéskötés nélkül: +36 90 / 900 750
A hívás díja 458 Ft/perc

A legfontosabb közbeszerzési alapfogalmak – I. rész

A közbeszerzés fogalomtára tele van olyan alapkifejezésekkel, melyek jelentése rendszerint lényegesen eltér a hétköznapi életben használt jelentésektől. Az eredményes közbeszerzési részvétel érdekében tisztában kell lenni ezekkel az alapfogalmakkal, ellenkező esetben az ajánlat érvénytelennek minősülhet, vagy szándékán kívül olyan nyilatkozatot tesz a pályázó, amely nem felel meg a közbeszerzési előírásoknak.

A legfontosabb közbeszerzési alapfogalmak – I. rész

A témával foglalkozó bejegyzésünk első részében igyekszünk bemutatni ezen szakkifejezések nagyobbik részét, a kimaradó fogalmakat pedig a folytatásban vesszük sorra.

 

Ajánlatkérő: Ajánlatkérőnek nevezzük a beszerzőt, aki közbeszerzési eljárást ír ki annak érdekében, hogy szerződést kössön áru, szolgáltatás, vagy építés teljesítésére. Fontos tehát, hogy szabatosan ajánlatkérőnek nevezzük a vásárolni készülő szervezetet, melyet gyakran kiírónak, tendereztetőnek neveznek.

 

Ajánlat: A közbeszerzési eljárásban ajánlatnak nevezzük azt a dokumentumot, melyben az ajánlattevő nyilatkozik arról, hogy részt kíván az eljárásban, valamint megteszi vállalásait, amelyek szerint a megkötendő szerződést képes teljesíteni. Gyakran nevezik pályázatnak, vagy tendernek is az ajánlatot, de csak a közbeszerzésben nem járatos résztvevők, a közbeszerzésben ezeket minden esetben az előbbiektől eltérően ajánlatnak nevezzük. Az ajánlatnak számos előírásnak kell megfelelnie, bármelyik ajánlatkérői, vagy jogszabályi feltétel nem teljesítése az ajánlat érvénytelenségét vonhatja maga után.

 

Ajánlatevő: Ajánlattevőnek nevezzük azt a szervezetet, vagy személyt, aki közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be. Egészen az ajánlattételi határidő lejártáig a közbeszerzési eljárásban gazdasági szereplőnek, vagy érdeklődő gazdasági szereplőnek nevezzük a résztvevőket, akikből az ajánlattétel után válhatnak ajánlattevők. Szokták pályázónak is nevezni, de ez közbeszerzési szempontból szintén nem szabatos megnevezés.

 

Közös ajánlatevők: Azokat az ajánlattevőket nevezzük közös ajánlattevőknek, akik közösen adnak be egy ajánlatot, azaz közösen vállalják az ajánlatkérő által kiírt beszerzés megvalósítását. Kettő, vagy több gazdaságis szereplő lehet részese a közös ajánlattételnek. A közös ajánlattevők a teljesítésért egyetemlegesen felelnek, azaz bármelyik fél köteles a teljes szerződést teljesíteni még akkor is, ha valamelyik közös ajánlattevő valamilyen okból nem teljesít. A közös ajánlattevőket szokták konzorciumnak is nevezni. Nyertes ajánlat esetén minden közös ajánlattevő szerződő fél lesz, így mindenki önállóan számlázza a maga teljesítését az ajánlatkérő felé.

Alvállalkozó: A közbeszerzés szabályrendszerében olyan személy, vagy szervezet, akit az ajánlattevő von be a megpályázott közbeszerzési szerződés közvetlen teljesítésébe. A közbeszerzési törvény felsorolja azokat az eseteket, amikor egy a teljesítésben résztvevő nem minősül közbeszerzési értelemben alvállalkozónak. Az alvállalkozó és az ajánlatkérő között nem jön létre közvetlenül szerződéses kapcsolat, az alvállalkozó az ajánlattevővel köt szerződést a közbeszerzési szerződés egy részének teljesítésére (pl. egy építési terület őrzése, vagy áru szállítmányozása, vagy egy informatikai fejlesztés egy részének elvégzése). A közbeszerzési törvény számos szabályt tartalmaz az alvállalkozókkal kapcsolatosan, melyeket érdemes nem csak az ajánlattevőknek, de maguknak az alvállalkozóknak is ismerniük. Ezek a szabályok jellemzően az alvállalkozókat hozzák kedvezőbb helyzetbe, mint amit az általános piaci kultúra hazánkban jelenleg lehetővé tesz a számukra (pl. közvetlen ajánlatkérői kifizetés a körbetartozások megelőzése érdekében).

 

Alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet: Nevezik kapacitást biztosító szervezetnek is. Az ajánlattevőnek lehetősége van arra, hogy ha nem felel meg az ajánlatkérő által előírt valamennyi alkalmassági követelménynek, vagy más okból így dönt, akkor más céget kérjen meg a közbeszerzésben és ezzel együtt a teljesítésben való részvételre, így együttesen megfelelhetnek valamennyi előírásnak. Az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az esetek nagy részében alvállalkozóként is szerepel az ajánlatban és a szerződés teljesítésében. A közbeszerzési törvény ráadásul ilyen esetben kedvezőbb helyzetbe is hozza az alkalmasságot is igazoló alvállalkozót, mint az egyszerű alvállalkozót.

 

Ajánlati felhívás: A nagyobb értékű közbeszerzési eljárások esetén, elsősorban az uniós eljárásrendben lefolytatott nyílt közbeszerzési eljárásokat ajánlati felhívás közzétételével indítják meg az ajánlatkérők. Az ajánlati felhívások minden fontosabb információt tartalmaznak a közbeszerzési eljárásról (pl. a közbeszerzés tárgya és mennyisége, a kizáró okok, az alkalmassági feltételek, fizetési feltételek, ajánlattételi határidő és egyéb előírások). Az ajánlati felhívások jogszabályban meghatározott minták alkalmazásával kerülnek elkészítésére.

 

Ajánlattételi felhívás: Azokat ez eljárást megindító felhívásokat nevezzük ajánlattételi felhívásnak, melyek nem kerülnek közzétételre, hanem ezeket közvetlenül küldik meg az ajánlatkérők a gazdasági szereplők részére. Tehát a különbséget az ajánlati felhívások és az ajánlattételi felhívások között az jelenti, hogy az előbbiek közzétételre kerülnek, míg az utóbbiak nem kerülnek közzétételre, hanem közvetlenül küldi meg ezeket a kiválasztott gazdasági szereplőknek. Az ajánlattételi felhívások szintén tartalmazzák az ajánlati felhívásnál már említett legfontosabb információkat.

 

A legfontosabb közbeszerzési alapfogalmak fennmaradó részét következő blogbejegyzésünkben ismertetjük.

© 2018 Közbeszguru Kft. - Minden jog fenntartva