Azonnali személyes tanácsadás szerződéskötés nélkül: +36 90 / 900 750
A hívás díja 458 Ft/perc

dr. Slezák Judit: Az egyes közbeszerzési tárgyú rendeletek 2017. június 1-jével hatályba lépett változásai

A KözbeszGuru legújabb blogbejegyzésében dr. Slezák Judit kolléganőnk cikkét olvashatja. Június 1-jével változtak az egyes közbeszerzési tárgyú rendeletek, a módosítások végrehajtását pedig feltehetően a kialakult közbeszerzési gyakorlat ösztönözhette, melynek hatására a jogalkotó több ponton sokkal észszerűbbé tette a rendeleteket. A következő cikkben bemutatjuk a főbb változásokat és módosításokat, melyek érintik a közbeszerzési piacon ajánlattevőként résztvevő mikro-, kis- és középvállalkozásokat is.

 

A következő cikk nyomtatásban is megjelent a Menedzser Praxis KKV Tanácsadó című lap augusztusi számában.

dr. Slezák Judit: Az egyes közbeszerzési tárgyú rendeletek 2017. június 1-jével hatályba lépett változásai

2017. május 19-én kihirdették a Magyar Közlönyben[1] az egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendeletet[2]. A kormányrendelet a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet; az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet; és a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök közbeszerzésének sajátos szabályairól szóló 16/2012. (II. 16.) Korm. rendelet módosításait tartalmazza. A módosítások végrehajtását feltehetően a kialakult közbeszerzési gyakorlat ösztönözhette, melynek hatására a jogalkotó több ponton sokkal észszerűbbé tette a rendeleteket. A módosított rendelkezéseket a 2017. június 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni. Jelen írás célja, hogy bemutassuk a főbb változásokat, melyek érintik a közbeszerzési piacon ajánlattevőként résztvevő mikro-, kis- és középvállalkozásokat is.

 

A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet módosítása nagyban érinti a referenciák előírására és igazolására vonatkozó követelményrendszert. Főszabály szerint az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban műszaki-szakmai alkalmassági követelményt előírni, az ajánlatkérők leggyakrabban referencia követelményt fogalmaznak meg. A Korm. rendelet 22. § (2) és (3) bekezdései tartalmazzák, hogy a benyújtott nyilatkozat(ok)nak vagy igazolás(ok)nak milyen adatokat kell tartalmaznia, különbséget téve az eljárás tárgya alapján (vagyis, hogy árubeszerzésről, szolgáltatás megrendelésről vagy építési beruházásról van-e szó). Minden beszerzési tárgy tekintetében közös, hogy az alkalmasság igazolása esetén a referencia nyilatkozatban vagy igazolásban szerepeltetni kell a teljesítés idejét is. A korábbi szabályozás nem tartalmazott egyértelmű iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a teljesítés ideje tekintetében az ajánlatkérőnek pontosan milyen időpontokat kell vizsgálnia, aki így leggyakrabban a teljesítés befejezésének időpontját vette figyelembe. Sok esetben előírták azonban a befejezési határidő mellett a kezdési határidő feltüntetését is, holott a kezdési határidő nem feltétlenül bírt relevanciával a vizsgálat során, sőt mi több, sokszor szükségtelen hiánypótlási felhívások kiküldésére adott okot. A fentiek vizsgálatában korábban a kormányrendelet nem adott segítséget, a 2017. június 1-jei módosítás azonban az alábbiak szerint pótolta e hiányosságokat. A módosítás pontosítja a teljesítés idejének előírására vonatkozó követelményt. Eddig a kezdési időpontot főszabály szerint nem kellett ismertetni, a módosítás értelmében azonban a jövőben ajánlattevőnek a kezdési és befejezési határidőt is meg kell adnia. Ezzel egyidejűleg a kormányrendelet az egyes közbeszerzési tárgyak tekintetében egy újabb bekezdéssel egészül ki, amelyben a jogalkotó meghatározta, hogy – főszabály szerint – milyen kezdési időpontok vehetők figyelembe.

 

Árubeszerzések esetében, ha az ajánlatkérő 3 év teljesítéseinek igazolását írja elő, a legfeljebb 6 éven belül megkezdett, amennyiben 6 év teljesítéseinek igazolását írja elő, a legfeljebb 9 éven belül megkezdett szállításait mutathatja be az ajánlattevő. Építési beruházások esetében, ha az ajánlatkérő 5 év teljesítéseinek igazolását írja elő, a legfeljebb 8 éven belül megkezdett, amennyiben 8 év teljesítéseinek igazolását írja elő, a legfeljebb 11 éven belül megkezdett építési beruházások bemutatása lehetséges.

 

Szolgáltatás megrendelés esetében, ha az ajánlatkérő 3 év teljesítéseinek igazolását írja elő, a legfeljebb 6 éven belül megkezdett, amennyiben 6 év teljesítéseinek igazolását írja elő, a legfeljebb 9 éven belül megkezdett szolgáltatás megrendelések vehetők figyelembe. Továbbá ajánlattevő az ajánlatkérő által vizsgált időszak alatt befejezett szállításokat/építési beruházásokat/szolgáltatás megrendeléseket mutathatja be a teljesítés igazolására. A módosítás arról is szót ejt, hogy a fentieknél korábban megkezdett szállítások/építési beruházások/szolgáltatás megrendelések is figyelembe vehetők, ha ezt az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelzi, és a megfelelő szintű verseny biztosításához egyébként szükséges.

 

Egy gyakorlati példával szemléltetve: Ajánlatkérő takarítási szolgáltatás ellátására kíván szerződést kötni, a Kbt. 113. § (1) bekezdése szerinti, összefoglaló tájékoztatással induló nyílt eljárást alkalmaz. Az ajánlattételi felhívást 2017. június 12-én küldi meg a felkért, valamint az érdeklődésüket a megadott határidőig az ajánlatkérőnél jelző gazdasági szereplők részére. Műszaki alkalmassági követelményként az eljárást megindító felhívás megküldésétől visszafelé számított 3 év teljesítéseinek igazolását írja elő. Ajánlatkérő a 6 éven belül megkezdett szolgáltatás megrendeléseket veszi figyelembe. Ebben az esetben a referenciaként bemutatott teljesítés befejezésének a vizsgált időszakra kell esnie, vagyis 2014. június 12. és 2017. június 12. közé, a kezdési időpontja pedig a módosítás értelmében nem lehet korábbi, mint 2011. június 12. napja (a felhívás megküldésétől számított 6 évvel korábbi időpont).

 

A korábbi szabályozás nem tért ki arra, hogy az ajánlattevő hogyan csatolja be a referenciát abban az esetben, ha a korábbi szerződése a közbeszerzés tárgya szerinti referenciát (részben) ugyan tartalmazza, de a teljes szerződés tárgya bővebb a felhívásban előírtaknál. A módosítás rendezi a kérdést, és egyúttal életszerűvé teszi a jogszabályt.

 

Ajánlatkérő a módosítás értelmében a teljesítés igazolásaként köteles elfogadni annak igazolását is, ha a referencia követelményben foglalt eredmény vagy tevékenység a szerződés részteljesítéseként valósult meg[3]. E rendelkezés lefektetése a jogszabályban azért is bír különösen nagy jelentőséggel, mert ajánlattevő adott esetben akár egy korábbi, az ajánlattétel időpontjában még élő olyan szerződésével is igazolni tudja a szerződés teljesítésére való alkalmasságát, amely tartalmaz a referencia előírásnak megfelelő, a vizsgált időszak alatt befejezett részteljesítést.

 

Az ajánlattevőnek a szerződés részteljesítése alapján kiállított igazolásban a felhívásban kért adatokat a részteljesítés vonatkozásában kell megadni, azonban – tájékoztató jelleggel – fel kell tüntetni a részteljesítéssel érintett szerződés teljes tárgyának megjelölését is. A referenciaigazolás kiállítására vonatkozó rendelkezés tekintetében lényeges módosítás nem történt, a jogalkotó mindössze az igazolás kiállítására nyitva álló (a teljesítést követő) 15 napos maximális határidőt szüntette meg, szankciót továbbra sem határozott meg arra az esetre, ha a szerződést kötő másik fél a 2 munkanap alatt nem állítaná ki a kért igazolást.

 

A referenciaigazolásban vagy nyilatkozatban megadandó adatok körében a módosítás korlátozást tesz. Korábban a referenciánál vagy a mennyiséget vagy az ellenszolgáltatás összegét kellett feltüntetniük az ajánlattevőknek, attól függően, hogy az ajánlatkérő melyiket írta elő a felhívásban. Az is előfordult, hogy az ajánlatkérő vagylagosan írta elő a fenti adatok megadását, ebben az esetben az ajánlattevők választhattak, hogy a mennyiségre vagy az ellenszolgáltatásra vonatkozó adatot tüntetik fel. A módosítás értelmében azonban az ellenszolgáltatás összegének feltüntetése az igazolásban főszabály szerint nem kérhető, alapvetően csak mennyiségi meghatározást írhat elő ajánlatkérő alkalmassági kritériumként. Az ellenszolgáltatás összegének feltüntetése csak akkor kérhető, ha nem adható meg egyéb olyan mennyiségi paraméter, amelyre a Kbt. 65. § (5) bekezdése szerinti 75%-os mérték alkalmazható[4]. Például, értelmezhető a mennyiségi meghatározás, ha az ajánlatkérő az eljárásában 1500 fő részére napi háromszori étkezést kíván beszerezni. Ebben az esetben a 75%-os viszonyítás alkalmazásával maximum 1125 adag/nap mennyiség igazolása követelhető meg jogszerűen az ajánlattevőtől alkalmassági követelményként.

 

A Korm. rendelet a szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság igazolása körében is változott. Ha ajánlatkérő alkalmassági követelményként előírta, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységet végző gazdasági szereplő szerepeljen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény[5] szerinti, építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében, az előírt követelmény tekintetében a névjegyzékben való szereplés tényét a kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékének adatai alapján az ajánlatkérő ellenőrzi.

 

A módosítás kiegészíti a műszaki leírás tartalmára vonatkozó elvárásokat a természetes személyek általi felhasználásra szánt beszerzési tárgyak esetében. Ezeknél a beszerzési tárgyaknál a műszaki leírást olyan módon kell meghatároznia az ajánlatkérőnek, hogy az a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény második cikke szerinti egyetemes tervezés elveit is figyelembe vegye.

 

A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet alapjaiban nem sokat változott. A kormányrendelet korábbi verziója szabályozta a tervezési és mérnöki szolgáltatások megrendelésére vonatkozó eljárásokra, valamint a kivitelezési eljárásokra vonatkozóan az ajánlati ár mint értékelési szempont tekintetében maximálisan megadható súlyszámot, azonban arról nem ejtett szót, hogy milyen szabályozás vonatkozik arra az esetre, ha ezeket a beszerzéseket egy eljárásban kívánja lefolytatni az ajánlatkérő. A kormányrendelet módosítása pótolta e joghézagot, és megfelelően kiegészítette a bekezdést. A kivitelezésre és az ahhoz kapcsolódó tervezésre együtt irányuló építési beruházás esetén is a legjobb ár-értékarányt kell előírni értékelési szempontként, és főszabály szerint az ajánlati ár az értékelés során maximum 70%-os arányban vehető figyelembe.

 

A szerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezések részben módosultak csak a kormányrendeletben, az árazott költségvetés tételei tekintetében a felek továbbra is egyeztetést folytathatnak, az egyeztetés lefolytatására szabott 90 napos határidőt azonban törölte a jogalkotó a szóban forgó rendelkezésből. A szerződő feleknek a szerződés megkötését követően van lehetőségük egyeztetni az árazott költségvetés tételeiről időbeli korlátozás nélkül.

 

A jogalkotó több ponton módosította a 16/2012. (II. 16.) Korm. rendelet is. A kkv-k számára talán a legnagyobb relevanciával az a módosítás bír, hogy megszűnik az opcionális rész mértékének szabad meghatározhatósága, és így csökken a tervezhetetlen elemek magas arányából fakadó bizonytalansági tényező. A jogalkotó korlátot fektet, főszabályként maximum a közbeszerzés (alap) mennyiségének 100%-a lehet. Az ajánlatkérő kivételesen indokolt esetben nagyobb mértéket is meghatározhat, azonban mozgástere szűk, az indoklást az eljárás előkészítése során írásban dokumentálni a szükséges.

 

Összegezésként megállapítható, hogy a fenti kormányrendeletekben eszközölt módosítások. egyaránt tartogatnak előnyöket és hátrányokat is. Számos ponton a kialakult közbeszerzési gyakorlat lett átültetve a jogszabályokba. A mikro-, kis- vagy középvállalkozások számára néhány ponton különösen előnyös a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet módosítása. Előnyös pl. az a módosítása, hogy az ajánlattevő a teljesítés igazolására egy korábbi szerződés részteljesítését is bemutathatja, hiszen a szabályozás egyértelművé tette, ebben az esetben hogyan kell eljárni mind az ajánlattevői, mind az ajánlatkérői oldalon, vagyis bővült az alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében bemutatható referenciák köre. A legjelentősebb módosításnak azonban talán az mondható, hogy a jövőben az ajánlatkérőknek a referencia követelmények előírásánál mellőzniük kell az ellenszolgáltatás feltüntetésére vonatkozó adat kérését, és a mennyiségi meghatározásra kell törekedniük (amennyiben ez az adott eljárásnál értelmezhető).

 

Ez a rendelkezés a kkv-k számára azért lehet különösen pozitív, mert az általuk csatolt nyilatkozatban vagy igazolásban nem kell számot adniuk arról, hogy a korábbi szerződések teljesítését milyen ellenszolgáltatás ellenében vállalták [amely sokszor akár üzleti titoknak is minősülhet, de annak üzleti titokká nyilvánítására a Kbt. 44. § (2) bek. ca) pontjában foglalt korlátra tekintettel nincs lehetőség].

 

[1] Magyar Közlöny, 73. szám

[2] 115/2017. (V. 19.) Korm. rendelet

[3] 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21/A. §-a

[4] 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (3a) bek.

[5] 1997. évi LXXVIII. törvény

© 2017 Közbeszguru Kft. - Minden jog fenntartva