Azonnali személyes tanácsadás szerződéskötés nélkül: +36 90 / 900 750
A hívás díja 458 Ft/perc
Közbeszguru » Kisokos

Kisokos

Az alábbi listában magyarázatot talál a korábban hallhatott közbeszerzéssel kapcsolatos fogalmakra:

Ajánlat

A közbeszerzési eljárásban ajánlatnak nevezzük azt a dokumentumot, melyben az ajánlattevő nyilatkozik arról, hogy részt kíván venni  az eljárásban, valamint megteszi vállalásait, amelyek szerint a megkötendő szerződést képes teljesíteni. Gyakran nevezik pályázatnak, vagy tendernek is az ajánlatot, de csak a közbeszerzésben nem járatos résztvevők, a közbeszerzésben ezeket minden esetben az előbbiektől eltérően ajánlatnak nevezzük. Az ajánlatnak számos előírásnak kell megfelelnie, bármelyik ajánlatkérői, vagy jogszabályi feltétel nem teljesítése az ajánlat érvénytelenségét vonhatja maga után.

Ajánlatkérő

Ajánlatkérőnek nevezzük a beszerzőt, aki közbeszerzési eljárást ír ki annak érdekében, hogy szerződést kössön áru, szolgáltatás, vagy építés megrendelésére. Fontos tehát, hogy szabatosan ajánlatkérőnek nevezzük a vásárolni készülő szervezetet, melyet gyakran kiírónak, tendereztetőnek neveznek.

Alvállalkozó

A közbeszerzés szabályrendszerében olyan személy, vagy szervezet, akit az ajánlattevő von be a megpályázott közbeszerzési szerződés közvetlen teljesítésébe. A közbeszerzési törvény felsorolja azokat az eseteket, amikor egy a teljesítésben résztvevő nem minősül közbeszerzési értelemben alvállalkozónak. Az alvállalkozó és az ajánlatkérő között nem jön létre közvetlenül szerződéses kapcsolat, az alvállalkozó az ajánlattevővel köt szerződést a közbeszerzési szerződés egy részének teljesítésére (pl. egy építési terület őrzése, vagy áru szállítmányozása, vagy egy informatikai fejlesztés egy részének elvégzése). A közbeszerzési törvény számos szabályt tartalmaz az alvállalkozókkal kapcsolatosan, melyeket érdemes nem csak az ajánlattevőknek, de maguknak az alvállalkozóknak is ismerniük. Ezek a szabályok jellemzően az alvállalkozókat hozzák kedvezőbb helyzetbe, mint amit az általános piaci kultúra hazánkban jelenleg lehetővé tesz a számukra (pl. építési beruházások esetén első körben az alvállalkozói teljesítés kifizetése a körbetartozások megelőzése érdekében).

Közös ajánlattevők

Azokat az ajánlattevőket nevezzük közös ajánlattevőknek, akik közösen adnak be egy ajánlatot, azaz közösen vállalják az ajánlatkérő által kiírt beszerzés megvalósítását. Kettő, vagy több gazdasági szereplő lehet részese a közös ajánlattételnek. A közös ajánlattevők a teljesítésért egyetemlegesen felelnek, azaz bármelyik fél köteles a teljes szerződést teljesíteni még akkor is, ha valamelyik közös ajánlattevő valamilyen okból nem teljesít. A közös ajánlattevőket szokták konzorciumnak is nevezni. Nyertes ajánlat esetén minden közös ajánlattevő szerződő fél lesz, így mindenki önállóan számlázhatja a maga teljesítését az ajánlatkérő felé.

Alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet

Nevezik kapacitást biztosító szervezetnek, erőforrást nyújtó szervezetnek is. Az ajánlattevőnek lehetősége van arra, hogy ha nem felel meg az ajánlatkérő által előírt valamennyi alkalmassági követelménynek, vagy más okból így dönt, akkor más céget kérjen meg a közbeszerzésben és ezzel együtt a teljesítésben való részvételre, így együttesen megfelelhetnek valamennyi előírásnak. Az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az esetek nagy részében alvállalkozóként is szerepel az ajánlatban és a szerződés teljesítésében. A közbeszerzési törvény ráadásul ilyen esetben kedvezőbb helyzetbe is hozza az alkalmasságot is igazoló alvállalkozót, mint az egyszerű alvállalkozót.

Ajánlati felhívás

A nagyobb értékű közbeszerzési eljárások esetén, elsősorban az uniós eljárásrendben lefolytatott nyílt közbeszerzési eljárásokat ajánlati felhívás közzétételével indítják meg az ajánlatkérők. Az ajánlati felhívások minden fontosabb információt tartalmaznak a közbeszerzési eljárásról (pl. a közbeszerzés tárgya és mennyisége, a kizáró okok, az alkalmassági feltételek, fizetési feltételek, ajánlattételi határidő és egyéb előírások). Az ajánlati felhívások jogszabályban meghatározott minták alkalmazásával kerülnek elkészítésére.(Tekintettel a hirdetménymintákban szereplő karakterkorlátozásra, a részletes információk a közbeszerzési dokumentumokban is feltüntetésre kerülhetnek.)

Ajánlattételi felhívás

Azokat ez eljárást megindító felhívásokat nevezzük ajánlattételi felhívásnak, melyek nem kerülnek közzétételre, hanem ezeket közvetlenül küldik meg az ajánlatkérők a gazdasági szereplők részére. Tehát a különbséget az ajánlati felhívások és az ajánlattételi felhívások között az jelenti, hogy az előbbiek közzétételre kerülnek, míg az utóbbiak nem kerülnek közzétételre, hanem az ajánlatkérő közvetlenül küldi meg ezeket a kiválasztott gazdasági szereplőknek. Az ajánlattételi felhívások szintén tartalmazzák az ajánlati felhívásnál már említett legfontosabb információkat.

Összefoglaló tájékoztatás

Az összefoglaló tájékoztatással induló közbeszerzési eljárások első körben a Közbeszerzési Hatóság által üzemeltetett Közbeszerzési Adatbázisban kerülnek közzétételre, tartalmazva minden olyan információt a tervezett beszerzésről, amely alapján a gazdasági szereplők meg tudják állapítani, kívánnak-e részt venni az eljárásban. Az összefoglaló tájékoztatásban megadott kritériumoknak (határidő, formai követelmények) megfelelően jelezni kell az érdeklődést az ajánlatkérőnél, aki ezt követően az érdeklődőknek és az általa kiválasztott gazdasági szereplőknek is megküldi az ajánlattételi felhívást, megindítva ezzel a közbeszerzési eljárást. Fontos információ, hogy az összefoglaló tájékoztatás közzététele nem feltétlenül eredményezi közbeszerzési eljárás lefolytatását, az összefoglaló tájékoztatás a közzétételét követően 12 hónapon belül visszavonható, amennyiben ajánlatkérő eláll a beszerzési szándékától vagy módosított feltételek szerint kívánja azt megindítani.

Közbeszerzési rész

Az ajánlatkérő kiírhat több megkötendő szerződés vonatkozásában is egy közbeszerzési eljárást. Ilyenkor a közbeszerzést megkötendő szerződésenként részekre osztja. Ezeket a részeket nevezzük közbeszerzési részeknek. Egy több közbeszerzési részre osztott eljárásnak tehát annyi nyertese és ezzel együtt annyi szerződése lehet, ahány részre az ajánlatkérő felosztotta az eljárást. A közbeszerzési részek különböző tárgyakra és mennyiségekre is vonatkozhatnak, ebből következően az alkalmassági követelményeket is közbeszerzési részenként külön-külön kell az ajánlatkérőnek előírnia, melyek értelemszerűen eltérhetnek egymástól. Több részre kiírt közbeszerzés esetén a gazdasági szereplőnek el kell döntenie, hogy melyik részre kíván ajánlatot tenni és ennek megfelelően az ajánlatban meg kell jelölniük, hogy melyik közbeszerzési részre tesznek ajánlatot.

Kiegészítő tájékoztatás

A kiegészítő tájékoztatás az ajánlatkérő által a gazdasági szereplők által a közbeszerzési eljárással kapcsolatban feltett kérdésekre adott választ jelenti. A gazdasági szereplők tehát írásban kérdéseket intézhetnek a közbeszerzési dokumentumok tartalmával kapcsolatosan az ajánlatkérő felé. Ezekre a kérdésekre az ajánlatkérő köteles megadnia a válaszát, mely segítheti a megfelelő ajánlattételt. Érdemes mihamarabb feltenni a kérdéseket, ugyanis ebben az esetben hamarabb remélhetnek választ is a gazdasági szereplők, továbbá a közbeszerzési törvény határidőhöz is köti a kérdések beküldését, ha azt kívánják a gazdasági szereplők, hogy az ajánlatkérőnek kötelező legyen a válaszát megadnia.

Egységes európai közbeszerzési dokumentum

Ez a dokumentum kizárólag az uniós eljárásrend szerint lefolytatásra kerülő közbeszerzési eljárásokban alkalmazandó. Ez egy előzetes igazolást szolgáló formanyomtatvány annak érdekében, hogy megkönnyítse a közbeszerzési eljárásokban való részvételt az ajánlattevőknek azzal, hogy számos igazolást és dokumentumot nem kell az ajánlattal együtt beadni, elegendő a megfelelőségről nyilatkozni. Az igazolásokat pedig csak a nyertes ajánlattevőnek kell beadnia. A dokumentum kitöltésével és beadásával igazolhatók az eljárásban előírt kizáró okok és az alkalmassági követelmények.

Közbeszerzési dokumentumok

A közbeszerzési dokumentumok egy gyűjtő elnevezés, amely az alábbi dokumentumok összefoglaló elnevezését jelenti:

1. az eljárást meghirdető hirdetmény (pl. ajánlati-, vagy ajánlattételi felhívás);

2. a kiegészítő tájékoztatás;

3. a műszaki leírás;

4. a szerződéstervezet, vagy a szerződéses feltételek;

5. az ajánlat elkészítésével kapcsolatban készített tájékoztatás,

6. a benyújtandó dokumentumok és nyilatkozatok jegyzéke;

7. a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái;

8. valamint az egységes európai közbeszerzési dokumentum mintája;

9. a részletes ártáblázat vagy árazatlan költségvetés.

A fenti felsorolásból a 3.)-9.) pontok szerinti dokumentumokat a korábbi közbeszerzési törvény az úgynevezett „Dokumentáció” részeként szabályozta, a jelenlegi szabályozás közbeszerzési dokumentumok elnevezése alatt elsősorban ezeket a dokumentumokat kell értenünk. Ezekből a dokumentumokból állapíthatják meg a gazdasági szereplők, hogy az ajánlatkérő részletesen miként határozta meg a közbeszerzés tárgyát és a szerződéses feltételeket. A közbeszerzési dokumentumok elérhetőségét az ajánlatkérő az ajánlati-, vagy ajánlattételi felhívásban köteles megadni, melyet az érdeklődő gazdasági szereplők ingyenesen érhetnek el.

Előzetes vitarendezés

Az előzetes vitarendezés egy olyan jogorvoslati lehetőség, amely ingyenes és lehetőséget ad arra, hogy az ajánlattevő felhívja az ajánlatkérő figyelmét valamely általa elkövetett jogsértésre. Előzetes vitarendezési kérelmet lehet benyújtani a közbeszerzési dokumentumok, vagy bármely ajánlatkérői döntés által megvalósított jogsértés esetén. A kérelemre az ajánlatkérő köteles álláspontjáról tájékoztatni a kérelmezőt. Fontos, hogy a jogorvoslati eljárással ellentétben a jogvitát nem dönti el harmadik fél (pl. Közbeszerzési Döntőbizottság), hanem a vitarendezés teljes egészében az ajánlatkérő és a kérelmező között zajlik. Az előzetes vitarendezésre vonatkozóan szigorú szabályokat tartalmaz a közbeszerzési törvény (pl. határideje, benyújtás módja és tartalma), erre tekintettel fokozott körültekintéssel kell eljárnia a kérelmezőnek.

Jogorvoslati eljárás

Az előzetes vitarendezéshez képest ez egy olyan jogorvoslati lehetőség, amely a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt zajlik, a vitát tehát a Döntőbizottság dönti el. Jelentős költségekkel is járhat ennek kezdeményezése, illetve a közbeszerzési törvény szigorú szabályokhoz köti mind a kezdeményezés határidejét, mind a tartalmát. Ezen jogorvoslati forma alkalmazásához érdemes ügyvéd, vagy felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó segítségét kérni, mivel ezzel nagyban növelhető a célszerűség és a magas jogorvoslati díj is megfontolásra készteti az ajánlattevőket.

© 2017 Közbeszguru Kft. - Minden jog fenntartva