Mi a célja a hiánypótlás jogintézményének és mik a korlátjai?
A hiánypótlás jogintézményének célja értelemszerűen az, hogy ajánlattevőként és részvételre jelentkezőként lehetőségünk legyen bizonyos keretek között javítani, pótolni a benyújtott ajánlatunk, részvételre jelentkezésünk hiányosságait, hibáit.
Tehát a hiánypótlás célja az érvényes ajánlattétel, ill. érvényes részvételi jelentkezés benyújtásának elősegítése.
A jogintézmény alkalmazása nem eredményezheti azt, hogy ajánlattevőként vagy részvételre jelentkezőként:
olyan értékelésre kerülő tartalmi elemeken változtathassunk, mely kedvezőbb helyzetet eredményezne számunkra az ajánlatok értékelése során,
az ajánlati kötöttség megsértésének eszköze legyen
A Kbt. kötelezően előírja az ajánlatkérőknek, hogy az ajánlattevőknek azonos feltétellel kell biztosítani a hiánypótlás lehetőségét.
Miből eredhet a hiányosság, mikor kötelező a hiánypótlási felhívás kiküldése?
A hiba, valamint a hiányosság eredhet abból, hogy az ajánlatunkban:
nem került benyújtásra a közbeszerzési dokumentumokban előírt dokumentum,
nem megfelelő tartalommal került benyújtásra, így módosításra van szükség,
a hiánypótlás keretében benyújtott dokumentumunk kiegészítésre szorul, mert nem elegendő a benyújtott tartalom.
Itt említést kell tennünk a kétszeres hiánypótlás tilalmáról, melynek lényege, hogy a korábban megjelölt hiány/hiányosság a későbbiekben nem pótolható.
Pl. Ajánlatkérő előírta, hogy az eljárás nyelve a magyar és Ajánlatkérő kizárólag a magyar nyelvű, vagy magyar nyelvre lefordított iratokat, dokumentumokat veszi figyelembe az ajánlatok elbírálása és értékelése során. Az ajánlatunkban csak idegen nyelven csatoltunk egy dokumentumot és emiatt Ajánlatkérő hiánypótlásra szólít fel minket, miszerint csatoljuk az idegen nyelvű dokumentum magyar nyelvű fordítását. Amennyiben a hiánypótlásra nyitva álló határidőn belül nem teszünk eleget a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak (vagyis nem csatoljuk a fordításunkat), ezen hiányosság pótlására később már nem lesz jogszerűen lehetőségünk sem az ajánlatkérő felhívására, sem önkéntesen (kétszeres hiánypótlás tilalma). Ugyanakkor ha a fordítás benyújtását követően az Ajánlatkérő megvizsgálja tartalmi szempontból az iratot és hiányosságot észlel, akkor újabb hiánypótlás elrendelésének van helye (ez nem ütközik a kétszeres hiánypótlás tilalmába).
Mit tehetünk, ha azt tapasztaljuk, hogy nem elegendő a hiánypótlási felhívásban megjelölt határidő?
Amennyiben nem tudunk időben eleget tenni a hiánypótlási kötelezettségünknek, úgy lehetőségünk van az EKR rendszeren keresztül kérni az ajánlatkérőt a határidő meghosszabbítására. Amennyiben az ajánlatkérő úgy ítéli meg - mérlegelési körébe tartozik -, hogy a megadott határidő valóban nem elegendő és mindez nem jár az alapelvek megsértésével, akkor minden ajánlattevő, részvételre jelentkező egyidejű tájékoztatása mellett meghosszabbíthatja a hiánypótlás teljesítésének határidejét.
Nyújthatok be hiánypótlást, ha nem jelöltek meg a hiánypótlási felhívásban?
Igen, a Kbt. lehetőséget biztosít arra, hogy ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként önkéntes hiánypótlás keretében pótoljunk olyan hiányokat is, melyekre nézve az ajánlatkérő nem hívott fel minket a hiánypótlás szükségességére. Ez kizárólag akkor lehetséges, ha hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtásra megadott határidő van folyamatban!
Pl.: Ha az XY nevű ajánlattevő kap hiánypótlási felhívást, de a mi ajánlattevőnk viszont nem, ugyanakkor észleljük, hogy valamit nem nyújtottunk be, akkor azon határidőig, amíg XY nevű ajánlattevő teljesítheti a hiánypótlását, addig mi is nyújthatunk be önkéntes hiánypótlást.
Nyújthatok be hiánypótlást, ha nem jelöltek meg a hiánypótlási felhívásban?
A hiánypótlás vagy felvilágosítás megadása nem sértheti az alábbi alapelveket:
a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát,
esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot,
jóhiszeműség és a tisztesség követelményeit,
nemzeti elbánást
A hiánypótlás nem eredményezheti azt, hogy módosul a teljes ajánlati ár vagy annak értékelés alá eső részösszege. Az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem érintheti! (Átalánydíjas szerződésnél az árazott költségvetés valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, ha nem jár az előbb említett sorrendváltozással).
Nincs lehetőség a költségvetés javítására akkor, ha az teljes mértékben hiányzik! A költségvetés és annak elemei, valamint a főösszesítő szakmai ajánlatnak minősül. Az ajánlati kötöttség beáll szakmai ajánlat benyújtása esetén is. A szakmai ajánlat azért nem pótoltatható, mert az a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozik, így a Kbt. 71. § (8) bek. alapján nem hiánypótoltatható.
A Kbt. megengedi, hogy az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személyét
értékeléshez bemutatott szakember vonatkozásában) hiánypótlás keretében változtassuk. A legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok vonatkozhatnak a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettségére, képzettségére és tapasztalatára irányul, ha a személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára. Ezekben az esetekben az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak a 71.§ (4) bekezdésben foglalt, vagy az alkalmassági követelménynek való megfelelőség miatt szükséges esetben és csak úgy változtatható meg, hogy a hiánypótlásban az értékeléskor figyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében a korábbival legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra.
Ha a hiánypótlásban a korábbinál nagyobb tapasztalattal, magasabb képzettséggel rendelkező személyt mutatunk be, az ajánlatkérő az értékelés során akkor is csak az eredetileg megjelölt szakember adatait veheti figyelembe, azaz a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezheti az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását!
Itt kell említést tennünk arról is, hogy bizonyos esetekben lehetőségünk van kizáró ok hatálya alatt álló alvállalkozónk, vagy alkalmasság igazolásához igénybe vett gazdasági szereplőnk lecserélésére, így hiánypótlás során érvényessé tehetjük az ajánlatunkat, részvételi jelentkezésünket. Ezzel a lehetőséggel csak akkor élhetünk, ha az érintett gazdasági szereplő
a Kbt. 71 § (4) bekezdésben megjelölt kizáró okok hatálya alatt áll és
ezt megállapította az ajánlatkérő és
érintett gazdasági szereplőt ki is zárta az eljárásból
Gyakorlati tanács:
Amennyiben az ajánlatunk hiányosan került benyújtásra és az ajánlatkérő ezt nem észlelte, akkor érdemes megpróbálkoznunk azzal, hogy „Egyéb kommunikációs” eljárási cselekménnyel felhívjuk erre az ajánlatkérő figyelmét.
Személyes tanácsadás