A kiegészítő tájékoztatás kérések ütemezése az egyes eljárástípusoknál

Ajánlattevők részére ajánlott blogbejegyzés a határidők egyértelműsítése érdekében

Tapasztalta már ajánlattevőként, hogy a feltett kiegészítő tájékoztatás kérésére nem kapott választ, arra hivatkozással, hogy a kérése elkésettnek minősül? Ön tudja, hogy egy adott eljárásban mely időpontig kell feltennie a kérdéseit, hogy azokra garantáltan választ kapjon? A cikkünkben kérdés nélkül is megtalálhatja a válaszokat.

Ajánlattevői szempontból egy közbeszerzési eljárás legfontosabb dátumai a következők:

- ajánlattételi határidő

- helyszíni bejárás időpontja (ha van ilyen az adott eljárásban)

- kiegészítő tájékoztatást célzó kérdések benyújtásának határideje 


A közbeszerzési törvény a kiegészítő tájékoztatás kérések megválaszolása kapcsán az ajánlatkérők számára fogalmaz meg előírásokat, így ajánlattevőként nem egyszerű kideríteni, milyen határidők vonatkoznak ránk. 


Pedig a kiegészítő tájékoztatás kérés egy kiemelten fontos jogintézmény, mert ha az ajánlattevők megfelelő időben teszik fel a kérdésüket, akkor az ajánlatkérő köteles ezeket megválaszolni, a kérdésre adott válasz pedig a közbeszerzési dokumentumok részévé válik.

 

Egy jól feltett kérdéssel tehát az ajánlattevő is alakíthat az adott eljárás részletszabályain, és rávilágíthat esetleg olyan hiányosságokra, amelyekre ajánlatkérő nem gondolt, vagy szakmai szempontból nincs megfelelően szabályozva a közbeszerzési dokumentációban. Sőt, az is előfordulhat, hogy egy jól időzített kérdéssel az ajánlattevő még az ajánlattételi határidő meghosszabbítását is ki tudja eszközölni. Erről később bővebben is írunk.


A fenti lehetőségek kihasználásához azonban pontosan szükséges tudnunk, hogy mely időpontig kell feltegyük a kérdésünket annak érdekében, hogy azt az ajánlatkérőnek kötelező legyen megválaszolnia. 


A kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó szabályok a Kbt. 56. § -ában találhatóak meg. Ez a bekezdés az uniós eljárásrendben kiírt nyílt, gyorsított, és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra vonatkozó határidőket tartalmazza. A Kbt. 56. § (1) és (2) bekezdését értelmezve az alábbi határidők állapíthatók meg:


Nyílt eljárásnál: Az ajánlattételi határidőt megelőző 10. napon beérkezett kérdésekkel szemben a válaszadási kötelezettség még fennáll. A fenti határidőig beérkezett kérdéseket legkésőbb az ajánlattételi határidő előtti 6. napig kell megválaszolnia az ajánlatkérőnek. Nyílt eljárásnál tehát az ajánlattételi határidőt megelőző 10. napon feltett kiegészítő tájékoztatás kérésükre még garantáltan választ kapnak az ajánlattevők. Az ajánlattételi határidőt megelőző 9. napon, vagy azt követően feltett kérdésre az ajánlatkérő jogszerűen tagadhatja meg a válaszadást.


Gyorsított eljárásban az ajánlatkérő legkésőbb a 4 nappal az ajánlattételi határidő előtt köteles válaszolni, ha a válaszadási határidőt megelőző 3. napnál korábban érkezik a kérdés. Ebben az eljárásban az ajánlattételi határidőt megelőző 7. napon feltett kérdés kerül még biztosan megválaszolásra.


A Kbt. 56. § (1) – (2) bekezdései sem irányadóak valamennyi eljárástípusra. A nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzések esetén a Kbt. úgy fogalmaz, hogy „ésszerű határidőn belül” köteles az ajánlatkérő a válaszait megadni. Ahhoz, hogy kiderítsük, pontosan mit tekint az adott eljárásban ésszerű határidőnek az ajánlatkérő, és meddig kell az ajánlattevőknek benyújtaniuk a kérdéseinket, az eljárást megindító felhívást és a közbeszerzési dokumentumokat kell tüzetesebben átnézzük.


Ha az ajánlatkérő a megfelelő időben feltett kérdést nem tudja időben megválaszolni, akkor köteles az ajánlattételi határidőn módosítani a Kbt. 52. § (4)-(5) bekezdés szerint.