A LEGFONTOSABB KÖZBESZERZÉSI ALAPFOGALMAK – II. RÉSZ


Az eredményes közbeszerzési részvétel érdekében érdemes tisztában lenni jó néhány alapfogalommal, ellenkező esetben az ajánlat érvénytelennek minősülhet, vagy szándékán kívül olyan nyilatkozatot tehet a pályázó, amely nem felel meg a közbeszerzési előírásoknak. közbeszerzési alapfogalmakat feltáró bejegyzésünk ezen részében folytatjuk a témát, és ismertetjük a legfontosabb alapfogalmak fennmaradó részét.


Összefoglaló tájékoztatás: A közbeszerzési eljárásokban részt venni szándékozó társaságoknak alapvető fontosságú, hogy megismerjék ezt a fogalmat, melyet az új közbeszerzési törvény vezetett be. Áru és szolgáltatás közbeszerzés esetén a kb. nettó 66 millió Forint alatti, míg építési beruházás esetén a nettó 700 millió Ft alatti közbeszerzések tartoznak ide, tehát az eljárások jelentős részének nyilvánossága ezzel a „hirdetmény típussal” válik biztosítottá. 2015. november 1. és 2016. március 15. között több, mint 500 összefoglaló tájékoztatás került közzétételre a legkülönbözőbb üzleti lehetőségekkel. A lényege, hogy a nemzeti eljárásrendbe tartozó eljárások jelentős részében az ajánlatkérő az ajánlati felhívás helyett egy összefoglaló tájékoztatást tesz közzé a Közbeszerzési Hatóság honlapján. Az összefoglaló tájékoztatás jóval kevesebb információt tartalmaz a közbeszerzési eljárásról, mint az ajánlati-/ ajánlattételi felhívás (az érdeklődés jelzésére szolgáló elérhetőséget, a szerződés tárgyát, a szerződés időtartamát, a teljesítés helyét). A gazdasági szereplőknek igen rövid idejük van jelezniük a részvételi szándékukat, a megjelenéstől általában 5 munkanap áll erre rendelkezésre. Az ajánlattételi felhívást már csak azoknak a gazdasági szereplőknek küldi meg az ajánlatkérő, akik határidőben jelezték az eljárás iránti érdeklődésüket. Jól látható, hogy kiemelt jelentősége van a gyors reakcióidőnek ezekben az eljárásokban, ezért javasoljuk a Tender-Értesítő szolgáltatását igénybe venni, így nem marad le egyetlen releváns összefoglaló tájékoztatásról sem.

 

Közbeszerzési rész: Az ajánlatkérő kiírhat több megkötendő szerződés vonatkozásában is egy közbeszerzési eljárást. Ilyenkor a közbeszerzést megkötendő szerződésenként részekre osztja. Ezeket a részeket nevezzük közbeszerzési részeknek. Egy több közbeszerzési részre osztott eljárásnak tehát annyi nyertese és ezzel együtt annyi szerződése lehet, ahány részre az ajánlatkérő felosztotta az eljárást. A közbeszerzési részek különböző tárgyakra és mennyiségekre is vonatkozhatnak, ebből következően az alkalmassági követelményeket is közbeszerzési részenként külön-külön kell az ajánlatkérőnek előírnia, melyek értelemszerűen eltérhetnek egymástól. Több részre kiírt közbeszerzés esetén a gazdasági szereplőnek el kell döntenie, hogy melyik részre kíván ajánlatot tenni és ennek megfelelően az ajánlatban meg kell jelölniük, hogy melyik közbeszerzési részre tesznek ajánlatot.

 

Kiegészítő tájékoztatás: A kiegészítő tájékoztatás során az ajánlatkérő az eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplők által kérdésekre ad választ. A gazdasági szereplők a közbeszerzési dokumentumok tartalmával kapcsolatosan tehetnek fel írásban kérdéseket az ajánlatkérő felé. A törvényi határidőn belül beérkezett kérdésekre az ajánlatkérő köteles megadni a választ. Érdemes mihamarabb feltenni a kérdéseket, ugyanis ebben az esetben hamarabb remélhetnek választ a gazdasági szereplők. A feltett kérdésre adott választ az ajánlatkérő az összes érdeklődővel megosztja, ezzel is biztosítva az esélyegyenlőséget.

 

Egységes európai közbeszerzési dokumentum: Ez a dokumentum kizárólag az uniós eljárásrend szerint lefolytatásra kerülő közbeszerzési eljárásokban alkalmazandó. Ez egy előzetes igazolást szolgáló formanyomtatvány annak érdekében, hogy megkönnyítse a közbeszerzési eljárásokban való részvételt az ajánlattevőknek azzal, hogy számos igazolást és dokumentumot nem kell az ajánlattal együtt beadni, elegendő a megfelelőségről nyilatkozni. Az igazolásokat pedig csak a nyertes ajánlattevőnek kell beadnia. A dokumentum kitöltésével és beadásával igazolhatók az eljárásban előírt kizáró okok és az alkalmassági követelmények.

 

Közbeszerzési dokumentumok: A közbeszerzési dokumentumok egy gyűjtő elnevezés, amely az alábbi dokumentumok összefoglaló elnevezését jelenti:

  1. az eljárást megindító hirdetmény (pl. ajánlati-, vagy ajánlattételi felhívás);
  2. a kiegészítő tájékoztatás;
  3. a műszaki leírás;
  4. a szerződéstervezet, vagy a szerződéses feltételek;
  5. az ajánlat elkészítésével kapcsolatban készített tájékoztatás,
  6. a benyújtandó dokumentumok és nyilatkozatok jegyzéke;
  7. a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái;
  8. valamint az egységes európai közbeszerzési dokumentum mintája;
  9. a részletes ártáblázat vagy árazatlan költségvetés.

A fenti felsorolásból a c)-i) pontok szerinti dokumentumokat a korábbi közbeszerzési törvény az úgynevezett „Dokumentáció” részeként szabályozta, a jelenlegi szabályozás közbeszerzési dokumentumok elnevezése alatt elsősorban ezeket a dokumentumokat kell értenünk. Ezekből a dokumentumokból állapítható meg a gazdasági szereplőknek, hogy az ajánlatkérő részletesen miként határozta meg a közbeszerzés tárgyát és a szerződéses feltételeket. A közbeszerzési dokumentumok elérhetőségét az ajánlatkérő az ajánlat-, vagy ajánlattételi felhívásban köteles megadni, melyet az érdeklődő gazdasági szereplők ingyenesen érhetnek el.

 

Előzetes vitarendezés: Az előzetes vitarendezés egy olyan jogorvoslati lehetőség, amely ingyenes és lehetőséget ad arra, hogy az ajánlattevő felhívja az ajánlatkérő figyelmét, ha úgy ítéli meg, hogy az jogsértést követett el. Előzetes vitarendezési kérelmet lehet benyújtani a közbeszerzési dokumentumok, vagy bármely ajánlatkérői döntés által megvalósított jogsértés esetén. A kérelemet az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, és köteles az álláspontjáról tájékoztatnia a kérelmezőt. Fontos, hogy a jogorvoslati eljárással ellentétben a jogvitát nem egy harmadik fél (pl. Közbeszerzési Döntőbizottság) dönti el. A vitarendezés teljes egészében az ajánlatkérő és a kérelmező között zajlik. Az előzetes vitarendezésre vonatkozóan szigorú szabályokat tartalmaz a közbeszerzési törvény (pl. határideje, benyújtás módja és tartalma), erre tekintettel a kérelmezőnek fokozott körültekintéssel kell eljárnia.

 

Jogorvoslati eljárás: Az előzetes vitarendezéshez képest ez egy olyan jogorvoslati lehetőség, amely a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt zajlik, a vitát tehát a Döntőbizottság dönti el. Jelentős költségekkel is járhat ennek kezdeményezése, illetve a közbeszerzési törvény szigorú szabályokhoz köti mind a kezdeményezés határidejét, mind a tartalmát. Ezen jogorvoslati forma alkalmazásához érdemes ügyvéd, vagy közbeszerzési tanácsadó segítségét kérni, mivel ezzel nagyban növelhető a célszerűség, és a magas jogorvoslati díj is megfontolásra készteti az ajánlattevőket.

 

A fentiekben csak a legfontosabb alapfogalmak lényegét foglaltuk össze, melyeken kívül a sikeres közbeszerzési tevékenységhez természetesen a teljes közbeszerzési nyelvezet pontos ismerete szükséges. A közbeszerzési szakértő segít megérteni az egyes fogalmak jelentését és képes a megbízói számára közérthető módon megfogalmazni a szükséges lépéseket.

 

Mi a KözbeszGuru Kft.-nél a közbeszerzési eljárások lefolytatásában és ellenőrzésében szerzett tapasztalataink alapján pontosan tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek az ajánlattevők és tisztában vagyunk a leggyakrabban elkövetett hibák okával is, mely nem más, mint a gyakorlat hiánya. A közbeszerzési tanácsadó ezt a gyakorlatot bocsátja a megbízói rendelkezésére. Ha Ön is profikra bízná a közbeszerzést, forduljon hozzánk bizalommal!


Személyes tanácsadás