Előfordult már hogy aránytalanul alacsony árindokolást kértek Öntől és nem igazán tudta, hogyan közelítse meg a kérdéskört, vagy szeretne előre felkészülni erre az eshetőségre?
Jelen blogbejegyzésünk célja, hogy röviden összefoglalja az aránytalanul alacsony árindokolás ajánlattevői tudnivalóit.
Az aránytalanul alacsony ár szabályozásának három célja van
biztosítsa a szerződés teljesítését,
kizárja azon ajánlattevőket a közbeszerzési eljárásból, akik a gazdasági észszerűséggel össze nem egyeztethető ellenszolgáltatás megajánlásával szeretnének versenyelőnyhöz jutni,
az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása előtt lehetőséget biztosítson az ajánlattevőnek arra, hogy alátámassza az ajánlati árának realitását.
Az ajánlatkérő köteles (EKR rendszeren keresztül és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett) árindokolást kérni attól az ajánlattevőtől, akinek az ajánlata a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.
Ugyan a hatályos Kbt.-ben nem szerepel, hogy a becsült értékhez képest mekkora eltérés minősül aránytalanul alacsony árnak, de a régi Kbt.-ben meghatározott 20%-os küszöb a gyakorlatban a mai napig él és általában ezt veszik alapul az ajánlatkérők. Az ellenőrzött eljárásoknál a Miniszterelnökség szintén 20%-os eltérésnél vizsgálja a piaci árnak való megfelelősséget.
Kin van a „bizonyítási teher”?
Az árindoklás esetén nekünk, ajánlattevőnek kell igazolnunk, hogy képesek vagyunk a megajánlott áron teljesíteni a szerződést. Ajánlattevőként érdekünkben áll, hogy az ajánlatkérő részére olyan indokolást adjunk a valós helyzetről, amely alapján az ajánlatkérő dönteni tud az indokolás elfogadásáról.
Előfordulhat, hogy nem megfelelő az indokolásunk?
Igen, ebben az esetben az ajánlatkérő kiegészítő indokolás benyújtására kérhet minket, a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett.
(Jó ha tudjuk, hogy az ajánlatkérő dönthet úgy is, hogy az eljárásban részt vevő – de aránytalanul alacsony ár kapcsán nem érintett – többi ajánlattevőt is megkeresheti, hogy bekérjen adatokat, az ár megítélése, összehasonlíthatósága céljából.)
A Kbt. annyiban könnyíti az ajánlattevők helyzetét, hogy ajánlatkérők számára követelményként írja elő a megfelelően előkészített, gondosan átgondolt és egyértelműen megfogalmazott indokláskérést. Ebből pedig az következik, hogy az indokolásunkban nem vagyunk kötelesek az ajánlatkérő által kért, esetlegesen adatokkal alátámasztott információkon, iratokon felül további adatokat nyújtani.
Kérdésfeltevés hiányára vagy adathiányra hivatkozással nem érvénytelenítheti az ajánlatkérő az ajánlatunkat.
A Kbt. nem teszi lehetővé az ajánlatkérő számára, hogy bizonyos iratokat kötelesek legyünk benyújtani az indokolásnyújtás keretében.
Rezsióradíjra vonatkozó szabályok
Építési beruházásoknál, amennyiben az általunk alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az építésügyekért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél úgy aránytalanul alacsony árnak minősül feltéve, hogy az ajánlatkérő a rezsióradíjat önállóan értékeli .
A vagyonvédelmi rezsióradíjak kapcsán szintén aránytalanul alacsony az ár, ha az általunk alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb, mint az erre vonatkozó rendeletben megállapított minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj mértéke.
Mit tartalmazzon az indokolásunk?
Az indokolás alátámasztásaként benyújtható bizonyítékok köre nincs tételesen rögzítve a Kbt.-ben, erre alkalmas és elfogadható lehet különösen a részletes anyag- és munkadíjat tartalmazó költségkalkuláció, a szerződés teljesítésében részt vevő szakemberek munkabérére, az ez után fizetendő közterhekre vonatkozó pénzügyi kimutatás, a beszerzési árakat alátámasztó alvállalkozói szerződés. Szerencsénk van akkor, ha az ajánlatkérő által rendelkezésünkre bocsátott árindokolás kérés iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy milyen költség-és díjelemeket kell részletesen bemutatnunk.
Ajánlattevőként törvényben rögzített kötelességünk az ajánlati árral kapcsolatos minden adatot, tényt, kalkulációt az ajánlatkérő részére rendelkezésre kell bocsátani annak érdekében, hogy ezek alapos mérlegelésével döntést hozhasson a vitatott tartalmi elem megalapozottságáról. Bizonyítanunk kell, hogy szerződés teljesítése biztosított, hisz megalapozott a kért ellenszolgáltatás vagy a megjelölt költség.
Objektív tényeken, igazolt számításokon és egyéb bizonyítékokon alapuló tárgyilagos indokolást kell adnunk, amennyiben ez nem történik meg, úgy az ajánlatunk érvénytelen.
Objektív indokolás alapjául szolgálhat pl.:
ár (költség): pénzügyi kimutatások, részletes költségkalkuláció, beszerzési árak igazolása, referencia munkák ismertetése
gyártási folyamat
választott műszaki megoldás jellemzői
állami támogatások megszerzésére való lehetőség
Nem megfelelő az indokolás pl.:
környezetvédelmi, szociális munkajogi követelményeknek való nem megfelelőség (Kbt. 73. § (4))
üzletstratégiai okokból kifolyólag a beszállítóktól kedvezményben részesülünk
piacra jutás (Ha azzal indokoljuk az esetleges veszteséges ajánlati árat, hogy ezzel összefüggésben újabb piacot szeretnénk megszerezni, amiért a veszteséget is hajlandóak vagyunk vállalni.)
Üzleti titokkal való összefüggés
Ajánlattevőként nem tilthatjuk meg a nevünknek, címünknek, valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak a nyilvánosságra hozatalát, mely az értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló részinformációkat igen.
A Kbt. megengedi, hogy az ajánlatunknak az aránytalanul alacsony ár indokolásra vonatkozó részét, azaz a költségkimutatást vagy az árazott költségvetést üzleti titokká nyilvánítsuk. Ezzel megakadályozzuk, hogy a versenytársak megismerhessék az ajánlatunk tartalmát.
Az üzleti titokká nyilvánítás korlátja az árindokolás kapcsán, hogy részletesen alá kell tudnunk támasztani, hogy az adott információ, adat nyilvánosságra hozatal miért és milyen módon okozna számunkra aránytalan sérelmet. Amennyiben az erre irányuló hiánypótlás ellenére sem sikerül megindokolnunk, vagy túl általánosak az indokaink, az az ajánlat érvénytelenné nyilvánítását vonja maga után.
A cél az, hogy úgy közöljük az adatokat, hogy azok alátámasszák azt a törvényi elvárást, miszerint az ajánlatban kért ellenszolgáltatás vagy meghatározott költség ismeretében teljesíthető a szerződés. Fontos e körben megemlíteni, hogy közölt adatoknak, tényeknek, kalkulációknak számszerűleg is alá kell támasztania a megajánlásunkat!