"Aránytalanul alacsony ár I." bejegyzésünkben áttekintettük a jogintézményre vonatkozó általános tudnivalókat.
Ebben a blogban nézzük meg, mik azok a konkrétumok, amiket mindenképp érdemes tartalmaznia az indokolásnak, és mik azok a gyakran látott indokolási formulák, amiktől javasolt tartózkodni, ha el akarjuk kerülni az ajánlat érvénytelenítését.
Emellett azt is megvizsgáljuk, hogy hol húzódik a határ az indokolás teljeskörűsége és az üzleti titkaink nyilvánosságra hozatala között.
Mit tartalmazzon az indokolásunk?
Az indokolás alátámasztásaként benyújtható bizonyítékok köre nincs tételesen rögzítve a Kbt.-ben, erre alkalmas és elfogadható lehet különösen a részletes anyag- és munkadíjat tartalmazó költségkalkuláció, a szerződés teljesítésében részt vevő szakemberek munkabérére, az ez után fizetendő közterhekre vonatkozó pénzügyi kimutatás, a beszerzési árakat alátámasztó alvállalkozói szerződés.
Ha az Ajánlatkérő által rendelkezésünkre bocsátott árindokolás kérés egyértelmű iránymutatást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen költség-és díjelemeket kell részletesen bemutatnia az ajánlattevőnek, és milyen dokumentumokat tekint ezek kapcsán az Ajánlatkérő mérvadónak, akkor érdemes ennek mentén összeállítani az indokolást!
Az ajánlattevőknek törvényben rögzített kötelességük az ajánlati árral kapcsolatos minden adatot, tényt, kalkulációt rendelkezésre bocsátani annak érdekében, hogy Ajánlatkérő ezek alapos mérlegelésével döntést hozhasson a vitatott tartalmi elem megalapozottságáról.
Objektív tényeken, igazolt számításokon és egyéb bizonyítékokon alapuló tárgyilagos indokolást kell benyújtani.
Mitől tartózkodjunk az indokolás megadása során?
A fenti feltételnek meg nem felelő indokolás az ajánlat érvénytelenségét fogja eredményezni. A leggyakoribb hibás indokolási elemek:
- nagy múltra visszatekintő piaci jelenlét,
- szerteágazó beszállítói kapcsolatrendszer,
- régi együttműködésre tekintettel kapott kedvezmények a beszállítóktól,
- egyedi munkaszervezési megoldás
- a teljesítésben résztvevő szakemberek sokéves munkatapasztalata
- a piacon egyedülállóan alacsony fluktuáció
- más meglévő munkák teljesítéséből adódó piaci előny.
Fontos megjegyezni, hogy a fenti indokoknak is lehet relevanciájuk az indokolás megadása során, ha ezek a számokkal és a megfelelő számításokkal alátámasztásra kerülnek!
Objektív indokolás alapjául szolgálhat pl.:
- ár (költség): pénzügyi kimutatások, részletes költségkalkuláció, beszerzési árak igazolása, referencia munkák ismertetése
- gyártási folyamat részletezése
- választott műszaki megoldás jellemzői
- állami támogatások megszerzésére való lehetőség
Nem megfelelő az indokolás pl.:
- környezetvédelmi, szociális munkajogi követelményeknek való nem megfelelőség (Kbt. 73. § (4))
- piacra jutás céljából a nyereségről való lemondás vagy veszteség bevállalása (Ha azzal indokoljuk az esetleges veszteséges ajánlati árat, hogy ezzel összefüggésben újabb piacot szeretnénk megszerezni, amiért a veszteséget is hajlandóak vagyunk vállalni.)
Üzleti titokkal való összefüggés
Ajánlattevőként nem tilthatjuk meg a nevünknek, címünknek, valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak a nyilvánosságra hozatalát, mely az értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló részinformációkat igen.
A Kbt. megengedi, hogy az ajánlatunknak az aránytalanul alacsony ár indokolásra vonatkozó részét, azaz a költségkimutatást vagy az árazott költségvetést üzleti titokká nyilvánítsuk. Ezzel megakadályozzuk, hogy a versenytársak megismerhessék az ajánlatunk tartalmát.
Fontos tudomásul venni azt, hogy az ajánlati ár megfelelő alátámasztása érdekében az ajánlattevőnek kötelessége az Ajánlatkérő tudomására hozni az üzleti szempontból bizalmasnak minősülő információkat is, ha megfelelő indokolás megadásához ez nélkülözhetetlen. Ha erre nem hajlandó az ajánlattevő, akkor számolnia kell azzal, hogy az általa alkalmazott versenyelőnyt jelentő megoldást a közbeszerzések során nem fogja tudni megjeleníteni az árazásában, mert megfelelő indokolás hiányában érvénytelen lesz az ajánlata.
Az üzleti titokká nyilvánítás korlátja az árindokolás kapcsán, hogy részletesen alá kell tudnunk támasztani, hogy az adott információ, adat nyilvánosságra hozatal miért és milyen módon okozna számunkra aránytalan sérelmet. Amennyiben az erre irányuló hiánypótlás ellenére sem sikerül megindokolnunk, vagy túl általánosak az indokaink, az az ajánlat érvénytelenné nyilvánítását vonja maga után.
A cél az, hogy úgy közöljük az adatokat, hogy azok alátámasszák azt a törvényi elvárást, miszerint az ajánlatban kért ellenszolgáltatás vagy meghatározott költség ismeretében teljesíthető a szerződés. Ismét fontos e körben megemlíteni, hogy közölt adatoknak, tényeknek, kalkulációknak számszerűleg is alá kell támasztania a megajánlásunkat!
Az aránytalanul alacsony ár megállapítására és az indokolás tartalmára vonatkozó szabályozásnak sok bizonytalan eleme van. Az mindenesetre egyértelmű, hogy az első körben hibásan vagy hiányosan beadott indokolás javítására korlátozott mértékben van lehetőség, ezért, ha ajánlattevőként nincs gyakorlata abban, hogyan kell megfelelően összeállítani egy ilyen indokolást, mindenképp vonjon be az előállításába közbeszerzési szakértőt, hogy elkerülje az ajánlat érvénytelenítését.