Az előzetes vitarendezési eljárás célja, hogy a jogorvoslattal élni kívánó személy elsőként ne a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, hanem magához az ajánlatkérőhöz forduljon jogorvoslatért, a felek elsőként e platformon ütköztethetik eltérő álláspontjaikat. Az eljárás tulajdonképpen az ajánlattevők részére rendelkezésre álló jogorvoslati rendszer első lépcsőjét jelenti, ugyanakkor fontos kihangsúlyozni, hogy egy opcionálisan alkalmazható vitarendezési technikáról van szó, vagyis alkalmazása nem kötelező, csak egy lehetőséget jelent az ajánlattevők számára. A jogintézmény az ajánlattevők körében azért is örvend nagy népszerűségnek, mivel ingyenesen igénybe lehet venni, és lehetővé teszi a költséges jogorvoslati eljárások elkerülését. 

Az előzetes vitarendezési eljárás megindítása előzetes vitarendezési kérelem (EVK) benyújtásával történik, az eljárási cselekmény lebonyolítása az EKR-ben zajlik.

Milyen eljárási fajtáknál, az eljárás mely eljárási cselekményét/dokumentumát érintően és meddig lehet EVK-t benyújtani?

Egyrészről a jogsértő közbeszerzési dokumentumokkal vagy a közbeszerzési dokumentumok jogsértő módosításával szemben terjeszthető elő kérelem. Tulajdonképpen az eljárást meghirdető dokumentumokról van szó (felhívás, műszaki leírás, stb.). Mivel itt a bontást megelőző dokumentumokról van szó, értelemszerűen nem ajánlattevőként/részvételre jelentkezőként van erre lehetőség, hanem mint érdekelt gazdasági szereplő. Ilyen esetben ahhoz, hogy a benyújtott kérelmet EVK-nak lehessen tekinteni, az előzetes vitarendezést kezdeményező gazdasági szereplőnek bizonyítania szükséges a kérelemben, hogy ő érdekelt gazdasági szereplőnek minősül.

Másrészről előzetes vitarendezési eljárás kezdeményezhető az írásbeli összegezésben foglaltakkal kapcsolatban, vagy bármely más eljárási cselekménnyel, ajánlatkérői döntéssel, vagy az eljárás során keletkezett dokumentummal kapcsolatban, abban az esetben, ha az ajánlattevő/részvételre jelentkező álláspontja szerint jogsértő az adott eljárási cselekmény/dokumentum. 

A közbeszerzésekben alkalmazott főbb eljárási fajták tekintetében a következő táblázatban foglaljuk össze a benyújtási határidőket:

Példa: ha XY ajánlattevő 2019. május 27. napján iratbetekintés alkalmával betekintett XZ ajánlattevő ajánlatába, és az iratbetekintés eredményeként megállapította, hogy az XZ ajánlattevő által megajánlott termék valamely paramétere nem felel meg a felhívásban foglaltaknak. Ilyen esetben a tudomásszerzés napja az iratbetekintés napja lesz, és innentől számítva 3 munkanapja lesz XY ajánlattevőnek a kérelem előterjesztésére. Vagyis a kérelmet ebben az esetben legkésőbb 2019. május 30-ig kell benyújtani.

Hogyan alakul a benyújtási határidő abban az esetben, ha EKR üzemzavar következik be?

Ha a kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő alatt EKR üzemzavar következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelik, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint 2 óra maradt hátra, az ajánlattevőnek az EKR működésének helyreállítását követően 12 órája van a kérelem előterjesztésére, e határidőn belül benyújtott kérelem határidőben teljesítettnek fog számítani.

Milyen elemeket kell kötelezően tartalmaznia a kérelmemnek?

1. az írásbeli összegzés/egyéb dokumentum/eljárási cselekmény jogsértőnek tartott eleme;

2. a kérelmező javaslata, észrevétele;

3. a kérelmező álláspontját alátámasztó adatok, tények;

4. alátámasztó dokumentumok - ha vannak ilyenek.

A fentieken kívül a kérelmezőnek azt is bizonyítania kell a kérelemben, hogy a jogsértő eseményről pontosan mikor szerzett tudomást.

Főszabály szerint a kérelemben olyan dokumentumokra, tényekre, adatokra lehet hivatkozni, melyek az ajánlatkérő számára a döntése meghozatalának pillanatában rendelkezésre álltak, pl. aránytalanul alacsony ellenszolgáltatásnál – ha az ajánlattevő árindokolását nem fogadják el – nem lehet jogszerűen kiegészíteni az indokolást EVK keretében.

Előterjeszthető-e többször EVK azonos kérelmi elemekre?

Ugyanarra a kérelmi elemre nem lehet többször kérelmet előterjeszteni.

D.617/4/2012.:

„A Döntőbizottság rámutat, hogy előzetes vitarendezési kérelem előterjesztésére azonos kérelmi elemek tekintetében csak egy alkalommal van lehetőség.”

Mennyi ideje van ajánlatkérőnek megválaszolni a kérelmet?

Ajánlattevőnek a kérelem ajánlatkérőhöz történő megérkezésétől számított 3 munkanapon belül meg kell kapnia a választ, kivéve abban az esetben, ha az EVK kapcsán hiánypótlási felhívás/felvilágosítás kérés/indokolás kérés megküldésére kerül sor, ebben az esetben 7 munkanap áll rendelkezésre a válaszadásra.

Hogyan értesülhet az ajánlattevő arról, hogy az eljárásban EVK-át nyújtottak be?

Egyfelől onnan, ha az eljárásban EVK érkezik be, ajánlatkérőnek azonnal közzé kell tennie az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos Kbt. 80. § (2) bekezdése szerinti adatokat (ezek az EVK fent ismertetett kötelező tartalmi elemei) az EKR-ben.

Másfelől az EVK benyújtásáról és az ajánlatkérő arra adott válaszáról minden ajánlattevő/részvételre jelentkező tájékoztatást kap az EKR-ben.

Az EVK jogkövetkezménye a szerződéskötésre

Egy megfelelő határidőben és szabályszerűen benyújtott kérelem képes a szerződéskötési folyamat megakasztására. Ha az ajánlattevő az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban nyújt be EVK-át, a kérelme benyújtásától az arra adott válasz megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig nem köthető meg a közbeszerzési szerződés, akkor sem, ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium egyébként lejárna. 

Példa: egy uniós nyílt eljárásban, melyben több ajánlattevő is ajánlatott tett, az írásbeli összegezés ajánlattevők részére történő megküldésére 2019. május 24-én került sor. Ez azt jelenti, hogy a szerződéskötési moratórium 2019. június 3-án járt le, a felek legelőször június 4-én köthetnének szerződést. Az eljárásban azonban 2019. május 30-án előzetes vitarendezési kérelem érkezik be az írásbeli összegezéssel kapcsolatban, vélt jogsértés feltételezése okán. A kérelemmel kapcsolatos választ 2019. június 4-én kapják meg az ajánlattevők. A fentiek ismeretében ez azt jelenti, hogy mivel a válasz megküldésétől, vagyis 2019. június 4-étől a szerződéskötési moratórium kvázi újraindul, 2019. június 14-ig a felek nem köthetik meg a szerződést.

Végezetül, az EVK benyújtása előfeltétele-e jogorvoslati eljárás megindításának?

Nem előfeltétele, az EVK benyújtása vagy be nem nyújtása nem zárja ki azt, hogy az ajánlattevő utóbb jogorvoslati kérelmet nyújtson be.

A fentiek ismeretében elmondhatjuk, ha az ajánlattevő/részvételre jelentkező álláspontja szerint jogsértő a közbeszerzési dokumentum tartalma vagy valamely eljárási cselekmény/ döntés/dokumentum, érdemes az előzetes vitarendezési eljárás jogintézményét igénybe venni. Igénybe vételével nem veszthet az ajánlattevő, hiszen ingyenes, a jogsértés formális jogorvoslati eljárás lefolytatása nélkül közvetlenül az ajánlatkérőnél nyerhet orvoslást. A megfelelő határidőben és szabályszerűen benyújtott EVK-val már az ajánlattételi határidő lejárta előtt meg lehet akadályozni a nagyobb a jogsértéseket, akár el lehet vele érni, hogy az ajánlatkérő visszavonja vagy módosítsa a jogsértő közbeszerzési dokumentumokat vagy adott esetben meg lehet vele akasztani a szerződéskötési folyamatot is.

Személyes tanácsadás