Hogyan lehet egyszerűen meghatározni, mi is az a közbeszerzés? A munkánk során gyakran találkozunk olyan szereplőkkel, akik meglehetősen tartanak a közbeszerzési eljárásokat szabályozó – külső szemmel igen bonyolultnak és áttekinthetetlennek tűnő – előírásoktól.
A közbeszerzés a szerződéskötést megelőző olyan versenyeztetési eljárás, melynek során a szerződéses partner a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) előírásai szerint kerül kiválasztásra. Hogy mely beruházások megvalósításának törvényi előfeltétele az, hogy közbeszerzési eljárás kerüljön lefolytatásra, az számos szempont összetett vizsgálatának eredményeként határozható meg. Ilyen szempont a beruházás megvalósítójának jogállása vagy tulajdonosi köre, a finanszírozáshoz szükséges fedezet eredete (saját forrás, támogatás), a beruházás tárgya, értéke, stb. A törvény szabályrendszere igyekszik az eljárás előkészítésétől a megkötött szerződés teljesítéséig meghatározni, hogy a résztvevőknek miként kell eljárniuk az együttműködésük során, különös tekintettel a szerződéses partner kiválasztására. A cél, hogy a közpénzek minél hatékonyabban kerüljenek felhasználásra.
A közbeszerzéstől el kell határoljuk a sima beszerzések, vagy versenyeztetések fogalmát. A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és intézményeik, a Kormány közalapítványai, valamint bizonyos többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek a közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű beszerzéseiket egy erre vonatkozó (459/2016. (XII. 23.)) Kormányrendelet alapján kötelesek lefolytatni Ezeket szokták beszerzési eljárásnak, beszerzésnek, vagy egyszerűen csak versenyeztetésnek nevezni. Szabályozottságát tekintve az ilyen típusú beszerzések kevésbé kötöttek, és jóval több lehetőséget adnak az Ajánlatkérő egyéni elképzeléseinek megvalósítására.
Hogy ajánlattevőként melyik rendszerben könnyebb részt venni és eligazodni? A közbeszerzési eljárásokat szabályozó törvény kógens jogszabály, tehát az ott megfogalmazottaktól csak akkor lehet eltérni, ha azt a törvény kifejezetten megengedi. A törvény szabályrendszere az eljárás minden szakaszát teljes mértékben szabályozza. A beszerzések szabályrendszere ezzel szemben jóval rugalmasabb, így egy adott eljárás szabályrendszere nagyban függ az ajánlatkérő elképzeléseitől és rugalmasságától. Ezzel együtt a szigorú szabályozottság hiánya a verseny érvényesülését negatív irányba is befolyásolhatja. Természetesen a közbeszerzési eljárások során megkötendő szerződések értéke jóval magasabb, mint az egyszerű beszerzések esetében, így a szabályozásuk is szigorúbb.