A kiegészítő tájékoztatás kérések ütemezése az egyes eljárástípusoknál
Ajánlattevők részére ajánlott blogbejegyzés a határidők egyértelműsítése érdekében

Tapasztalta már ajánlattevőként, hogy a feltett kiegészítő tájékoztatás kérésére nem kapott választ, arra hivatkozással, hogy a kérése elkésettnek minősül? Ön tudja, hogy egy adott eljárásban mely időpontig kell feltennie a kérdéseit, hogy azokra garantáltan választ kapjon? A cikkünkben kérdés nélkül is megtalálhatja a válaszokat.

A közbeszerzési törvény alapvetően az ajánlatkérők számára fogalmaz meg előírásokat, az ajánlatkérőknek ír elő jogokat és kötelezettségeket, és sokszor nehézkes az ajánlattevői oldalra átfordítani ezeket a szabályokat. Pedig a kiegészítő tájékoztatás kérés az ajánlattevői oldalon is egy jelentős jogintézmény hiszen, ha az ajánlattevők megfelelő időben teszik fel a kérdésüket, azt ajánlatkérő egyrészt köteles megválaszolni, másrészt a kérdésre adott válasz az adott eljárásban a közbeszerzési dokumentumok részévé válik. Egy jól feltett kérdéssel tehát maga az ajánlattevő is pontosíthatja az adott eljárás részletszabályait, a benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos kérdéseit tisztázhatja, és rávilágíthat esetleg olyan hiányosságokra, amelyekre ajánlatkérő nem gondolt, vagy szakmai szempontból nincs megfelelően szabályozva a közbeszerzési dokumentációban.

Ehhez azonban az szükséges, hogy az ajánlattevők pontosan tudják, hogy mely időpontig kell feltenniük a kérdésüket, hogy az ne süket fülekre találjon.

A kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó szabályok a Kbt. 56. § -ában vannak megfogalmazva, ebből már megtudhatjuk az uniós nyílt, gyorsított, és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban irányadó időintervallumokat. A Kbt. 56. § (1) és (2) bekezdését értelmezve az alábbi határidők állapíthatók meg:

Nyílt eljárásnál ajánlatkérő legkésőbb 6 nappal az ajánlattételi határidő előtt köteles választ adni a kérdésre, ha ezt a válaszadási határidőt megelőző 4. napnál korábban érkezik a kérdés. Ez összefoglalva azt jelenti, hogy az ajánlattételi határidőt megelőző 10. napon a válaszadási kötelezettség még minden további nélkül fennáll. Nyílt eljárásnál tehát az ajánlattételi határidőt megelőző 10. napon feltett kiegészítő tájékoztatás kérésükre még garantáltan választ kapnak az ajánlattevők. (És ezt azt is jelenti, hogy a határidőt megelőző 9. napon, vagy azt követően feltett kérdésre az ajánlatkérő jogszerűen tagadhatja meg a válaszadást.)

Gyorsított eljárásban az ajánlatkérő legkésőbb a 4 nappal az ajánlattételi határidő előtt köteles válaszolni, ha ezt a válaszadási határidőt megelőző 3. napnál korábban érkezik a kérdés. Ebben az eljárásban az ajánlattételi határidőt megelőző 7. napon feltett kérdés kerül még biztosan megválaszolásra.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások egyre ritkában ugyan, de erre is vonatkoznak egzakt szabályok: az ajánlattételi határidőt megelőző 6. napon feltett kérdés eredményez ennél az eljárástípusnál garantált választ, az előzőekben bemutatott számítások szerint: ajánlatkérő legkésőbb a 3 nappal az ajánlattételi határidő előtt köteles válaszolni, ha a kérdés ezt megelőzően 3. napnál korábban érkezik.

A fent leírtakból megállapítható, hogy 56. § (1) – (2) bekezdései sem adnak kimerítő választ valamennyi eljárástípusra vonatkozóan, így például a Kbt. 113. szerinti, vagy Kbt. 115. § szerinti eljárásokra: Ezekben az esetekben mindösszesen a Kbt. „ésszerű határidőn belül” szófordulatára támaszkodhatunk, ami meglehetősen szubjektív. Ezekben az esetekben javasoljuk ajánlattevőknek, hogy nézzék át az eljárást megindító felhívást és a közbeszerzési dokumentumokat, mert előfordulhat, hogy az ajánlatkérő ezekben rögzítette, hogy mit tekint az adott eljárásban ésszerű határidőnek.

Meg kell említeni azt is, hogy az, hogy a megfelelő határidőben feltett kérdés nem kerül a jogszabályban, vagy az eljárást megindító felhívásban meghatározott időn belül megválaszolásra (tehát például nyílt eljárásnál az ajánlattételi határidőt megelőző 10. napon feltett kérdésre nem érkezik válasz az ajánlattételi határidőt megelőző 6. napig), az nem jelent az ajánlatkérő részéről feltétlenül jogsértést. Ajánlatkérő, ha a megfelelő időben feltett kérdést nem tudja megválaszolni időben, az érdeklődő gazdasági szereplők értesítése mellett köteles az ajánlattételi határidőn módosítani a Kbt. 52. § (4)-(5) bekezdés szerint.

Egy táblázatba foglaltuk a főbb eljárásfajtákra vonatkozó kérdés feltevési határidőket:

Eljárás fajtájaKérdés feltevési határidő az ajánlattételi / részvételi határidőtől számítva
Uniós nyílt eljárás
10. nap
Uniós két, vagy több szakaszos eljárás részvételi szakaszában
8. nap
Gyorsított eljárásban
7. nap
Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
6. nap
A Kbt. 113. §-a szerinti összefoglaló tájékoztatásos eljárásban
„ésszerű határidőn belül”, az ajánlatkérői előírásoknak megfelelően
A Kbt. 115. §-a szerinti ún. 5 ajánlattevős eljárásban
„ésszerű határidőn belül”, az ajánlatkérői előírásoknak megfelelően
Megbírságolható a nyertes ajánlattevő is?