Az ajánlattevők körében gyakori – és érthető – elképzelés, hogy amit az ajánlatban benyújtottak, de a bontás után problémásnak bizonyul, azt hiánypótlásban majd lehet javítani vagy akár cserélni. A közbeszerzési gyakorlat azonban ennél jóval szigorúbb, különösen akkor, ha az ajánlat értékelése során figyelembe vett szakemberekről van szó.
A Kbt. 71. § (9) bekezdése egy kevéssé ismert, de annál kockázatosabb korlátot állít fel: az értékeléshez bemutatott szakemberek cseréje csak nagyon szűk körben megengedett. Ennek figyelmen kívül hagyása könnyen az ajánlat érvénytelenségéhez vezethet – még akkor is, ha a hiba „javíthatónak” tűnik.
A „majd hiánypótlásban javítjuk” gondolkodás csapdája
A hiánypótlás intézménye valóban azt a célt szolgálja, hogy formai vagy tartalmi hiányosságok miatt ne essenek ki automatikusan ajánlatok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden probléma orvosolható lenne.
Különösen igaz ez akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szempontok részeként konkrét szakembereket értékel (például többlettapasztalat, végzettség, szakmai gyakorlat alapján). Ilyenkor a bemutatott személy nem pusztán „adat”, hanem az ajánlat egyik értékelési eleme.
Mit mond a Kbt. 71. § (9) bekezdése közérthetően?
Röviden:
👉 Az értékeléshez bemutatott szakember nem cserélhető szabadon hiánypótlásban.
Csere csak akkor lehetséges, ha:
- a szakember kizáró okkal érintett, vagy
- nem felel meg az alkalmassági követelménynek,
és még ekkor is csak úgy, ha az új szakember minden releváns értékelési szempont szerint legalább egyenértékű az eredetileg bemutatottal.
Eleve szűkebb a mozgástér azoknál a szakembereknél, akik nem igazolnak alkalmasságot
Fontos – és gyakran félreértett – különbség, hogy nem minden bemutatott szakember igazol alkalmassági feltételt. Sok eljárásban az alkalmasságot csak egy szűkebb szakembergárda biztosítja, míg másokat „csak” az értékelés során vesznek figyelembe.
👉 Azok a szakemberek, akik nem alkalmassági feltétel teljesítésére szolgálnak, még szűkebb körben cserélhetők: gyakorlatilag csak akkor, ha kizáró okkal érintettek. Ha „csak” szakmailag problémásak, hiányos az igazolásuk vagy az értékelési pontszámuk kérdőjelezhető meg – a csere már nem opció.
Tipikus problémák, amelyek nem orvosolhatók szakembercserével
Az értékelésre bemutatott szakembereknél számos olyan hiba fordul elő, amely nem alkalmassági kérdés, mégis az ajánlat érvénytelenségéhez vezethet:
- Nem igazolt vagy nem megfelelő szakmai tapasztalat
(például az időtartam, a projekt jellege vagy a szerepkör nem támasztja alá az értékelési pontokat) - Ellentmondásos adatok
(önéletrajz, nyilatkozat és referencia nem ugyanazt tartalmazza) - Nem releváns végzettség vagy jogosultság az adott értékelési szemponthoz
- Értékelési szempont „teljesítésének” bizonytalansága
(a pontszám alapjául szolgáló elem nem igazolható egyértelműen)
Ezekben az esetekben gyakran hangzik el az ajánlattevőktől:
„Cseréljük ki egy másik szakemberre.”
👉 Ez azonban a Kbt. 71. § (9) miatt többnyire nem megengedett.
Mit tehet az ajánlattevő a kockázatok csökkentésére?
Ajánlattétel előtt érdemes:
- külön kezelni az alkalmasságot igazoló és az értékeléshez bemutatott szakembereket,
- az értékelésnél csak valóban „bombabiztos” szakembereket bemutatni,
- minden értékelési ponthoz egyértelmű, ellentmondásmentes igazolást csatolni,
- előzetesen átgondolni: ha ez a szakember „kiesik”, van-e egyáltalán jogszerű mozgástér.
Ebben sokat segíthet egy tapasztalt ajánlattevői közbeszerzési tanácsadó, aki már az ajánlat összeállításakor kiszűri azokat a pontokat, amelyek hiánypótlásban nem menthetők. (Lásd például: Közbeszerzési tanácsadás, illetve az Ajánlattevőknek szóló anyagokat.)
👉 Szeretné még beadás előtt kiszűrni az ilyen „javíthatatlan” kockázatokat?
Kérjen időpontot közbeszerzési tanácsadásra! – sokszor egy rövid egyeztetés is elég ahhoz, hogy ne a hiánypótlásnál derüljön ki a probléma.