Kihagyás és továbblépés a tartalomhoz

Aránytalanul alacsony ár a közbeszerzésben – hogyan készülj fel ajánlattevőként?

Előfordult már, hogy aránytalanul alacsony ár miatt indokolást kértek tőled, és nem volt egyértelmű, mit vár el pontosan az ajánlatkérő?

Az aránytalanul alacsony ár vizsgálata az egyik legkockázatosabb pontja a közbeszerzési eljárásoknak, mert egy hibás vagy hiányos indokolás az ajánlat érvénytelenségéhez vezethet.

Ebben a cikkben bemutatjuk, mikor minősül egy ajánlati ár aránytalanul alacsonynak, miért van erre szükség, mit kell tartalmaznia egy jó árindokolásnak, és mely hibákat érdemes ajánlattevőként elkerülni.

Mit jelent az aránytalanul alacsony ár a közbeszerzésben?

Elsőre ellentmondásosnak tűnhet, hogy egy ajánlati ár „túl alacsony”, hiszen a közbeszerzés célja a közpénzek hatékony felhasználása.

A joggyakorlat azonban abból indul ki, hogy nem minden alacsony ár teljesíthető vagy fenntartható.

Az aránytalanul alacsony ár jogintézményének célja:

  • a szerződés teljesíthetőségének biztosítása,
  • a tisztességes piaci verseny védelme,
  • annak lehetővé tétele, hogy az ajánlattevő igazolja az ár realitását.

Mikor kérhet az ajánlatkérő árindokolást?

A jogszabály nem rögzít konkrét százalékos küszöböt, ugyanakkor a gyakorlatban a korábbi 20%-os eltérést ma is gyakran irányadónak tekintik.

Az ajánlatkérő az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (EKR) keresztül kér árindokolást, ha az ajánlati ár a becsült értékhez vagy a többi ajánlathoz képest aránytalanul alacsonynak tűnik.

👉 EKR tanácsadó

Kinél van a bizonyítási teher?

Árindokolás esetén a bizonyítási teher az ajánlattevőn van.

Neked kell igazolnod, hogy a megajánlott áron a szerződés jogszerűen és üzletileg megalapozottan teljesíthető.

Ezért kulcsfontosságú, hogy az indokolás:

  • érthető,
  • számszerű adatokkal alátámasztott,
  • és teljes körűen válaszol az ajánlatkérő kérdéseire.

Mit tartalmazzon egy megfelelő árindokolás?

A Kbt. nem határozza meg tételesen az elfogadható bizonyítékokat, de a gyakorlat alapján különösen hasznos:

  • részletes költségkalkuláció (anyag- és munkadíjak),
  • bérek és közterhek bemutatása,
  • alvállalkozói szerződések vagy árajánlatok,
  • beszerzési árakat igazoló dokumentumok,
  • a választott műszaki vagy szervezési megoldások részletezése.

Ha az ajánlatkérő iránymutatást ad az elvárt tartalomról, célszerű az indokolást ehhez igazítani.

Gyakori hibák, amelyek érvénytelenséghez vezethetnek

Önmagukban nem elegendők az alábbi, számszerűsítés nélküli indokok:

  • hosszú piaci tapasztalat,
  • jó beszállítói kapcsolatok,
  • kedvezményekre való általános hivatkozás,
  • tapasztalt szakemberek, alacsony fluktuáció.

Ezek csak akkor fogadhatók el, ha konkrét számításokkal is alá vannak támasztva.

Nem megfelelő indokolás például a veszteséges ajánlat piacra jutási céllal történő megajánlása.

Üzleti titok és árindokolás

Az ajánlattevő jogosult az árindokolás egyes részeit üzleti titokká nyilvánítani, azonban az ajánlati ár megalapozottságát igazoló adatokat az ajánlatkérő előtt nem lehet eltitkolni.

Az üzleti titokká nyilvánítást részletesen indokolni kell, ellenkező esetben az ajánlat érvénytelen lehet.

Rezsióradíjak és speciális szabályok

Építési beruházásoknál és vagyonvédelmi szolgáltatásoknál jogszabályban rögzített minimális rezsióradíjak vannak.

Ha az ajánlati ár ezek alá megy, és a rezsióradíj önálló értékelési szempont, az ár aránytalanul alacsonynak minősülhet.

Összegzés

Az aránytalanul alacsony ár indokolása az egyik legösszetettebb ajánlattevői feladat.

Mivel a hibás vagy hiányos indokolás javítására csak korlátozott lehetőség van, érdemes már az első körben jól felépített, szakmailag megalapozott anyagot benyújtani.

👉 Ha szeretnéd csökkenteni az érvénytelenség kockázatát és biztos kézzel kezelni az ilyen helyzeteket, az

👉 Ingyenes közbeszerzési konzultáció

jó kiindulópont lehet a konkrét ügyed átbeszélésére.