Egyre több ajánlattevő fordul mesterséges intelligenciához közbeszerzési feladatokkal. A válaszok első ránézésre logikusnak és magabiztosnak tűnnek, a gyakorlatban azonban éppen az a szakmai többlet hiányzik belőlük, amelyen egy ajánlat érvényessége vagy érvénytelensége múlhat.
Amikor az AI első ránézésre meggyőző
Az utóbbi hónapokban látványosan nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma, akik közbeszerzési kérdésekkel keresik meg az AI-t:
– hiánypótlási szövegek megfogalmazására,
– jogszabályok értelmezésére,
– vagy az ajánlatkérői előírások értelmezésére kérik fel.
A mesterséges intelligencia ilyenkor többnyire szépen strukturált, magabiztos válaszokat ad. A mondatok jól hangzanak, a szöveg koherens, és az egész „profin megírt” benyomást kelti.
Csakhogy a közbeszerzésben nem az számít, hogyan hangzik el valami, hanem az, hogy a mögötte lévő értelmezés szakmailag helyes-e.
A legtöbb hiba nem a válaszban, hanem a kérdésben van
A közbeszerzésben nagyon gyakran nem a válasz az első probléma, hanem maga a kérdés. Az ajánlattevő sokszor úgy érzi, tudja, mi a gond, és ennek megfelelően tesz fel egy – szerinte – pontos kérdést. A gyakorlat azonban mást mutat.
A saját munkánkban naponta találkozunk azzal, hogy
– az ügyfél rosszul teszi fel a kérdést,
– félreérti az ajánlatkérői előírást,
– vagy nem látja át, hogy a megfogalmazása viszi teljesen más irányba a helyzetet.
Ilyenkor nem az a megoldás, hogy „szép választ” adunk a rossz kérdésre, hanem az, hogy visszakérdezünk. Csak a szakmai rutin teszi lehetővé, hogy felismerjük: amit az ügyfél kérdez, az nem biztos, hogy célra vezető, és először a valódi problémát kell feltárni.
👉 Közbeszerzési Tudástár – gyakorlati magyarázatok közbeszerzési helyzetekre
Miért nem érti jól az AI a közbeszerzést? – a kontextus hiánya a kulcs
A mesterséges intelligencia egyik alapvető korlátja, hogy nem képes a teljes közbeszerzési kontextust egységben, szakmai logika mentén értelmezni.
Egy valós közbeszerzési helyzet pontos megértéséhez egyszerre kell átlátni:
– az ajánlatkérői előírásokat,
– az ajánlattevő által korábban beadott dokumentumok tartalmát,
– a közbeszerzési jogszabályok szövegét,
– a joggyakorlat értelmezéseit,
– és ezek egymásra hatását.
Az AI nem látja, hogyan kapcsolódnak ezek egymáshoz, és nem érzékeli, hogy egy apró hivatkozás vagy félmondat akár az ajánlat érvényességét is eldöntheti. Nem tudja megítélni, hogy egy adott helyzetben melyik szabály a releváns, és azt sem, hogy az adott ügyfél előzményei (korábban beadott nyilatkozatok, dokumentumok) milyen irányba befolyásolják a megoldást.
A „kötőszavas példa” csak illusztráció
Az értelmezési nehézség egyik legegyszerűbb példája az, amikor a jogszabályi vagy dokumentációs szövegben látszólag apró kötőszavak szerepelnek, például:
„vagy”, „és”, „illetve”, „továbbá”, „valamint”.
Ezek önmagukban is megváltoztathatják a feltételek tartalmát, illetve a jogosultság vagy kizárás hatókörét. Ugyanígy a „kivételek kivételei”, a több szinten egymásra épülő felsorolások vagy az eltérő szintű szabályok egymásra hatása is olyan terület, amelyet csak tapasztalattal lehet biztonságosan kezelni.
Fontos azonban: mindezek csak példák. A valódi probléma nem a kötőszavakban önmagukban van, hanem abban, hogy a mesterséges intelligencia nem érti a teljes összefüggésrendszert – ezért nem tud valóban megbízható, kontextusba illesztett választ adni.
Mi magunk is fejlesztettünk AI-eszközöket – és fontos tanulságra jutottunk
Nem az AI ellen beszélünk. Ellenkezőleg: az elmúlt időszakban mi magunk is több mesterségesintelligencia-alkalmazást fejlesztettünk kifejezetten közbeszerzési ajánlattevők számára.
Készítettünk olyan rendszert,
– amely írásban ad válaszokat közbeszerzési kérdésekre,
– és olyan verziót is, amely a saját hangomon mondja el a – többnyire – jó szakmai feleleteket.
Sok esetben kifejezetten használható, jól összerakott válaszok születnek. A kérdés tehát teljesen jogos:
Ha ezek az AI-eszközök ilyen jól működnek, miért nem adjuk oda ajánlattevőknek önálló használatra?
Ezért nem adjuk ki az AI-megoldásokat önálló használatra
Azért, mert egy fontos felismerésre jutottunk:
ezeket a modelleket szakértő módon kell kérdezni ahhoz, hogy szakértő megoldásokat adjanak.
Ha valaki rosszul teszi fel a kérdést, az AI magabiztosan erősíti meg a rossz irányt. Nem fogja jelezni, hogy valami hiányzik a képből, hogy a kérdés logikája pontatlan, vagy hogy valójában egy egészen más előírást, dokumentumot vagy jogesetet kellene figyelembe venni.
Mi viszont közel 20 éve foglalkozunk közbeszerzéssel, különböző témákban, ajánlatkérői és ajánlattevői oldalon egyaránt. Ez a tapasztalat az, ami segít abban, hogy már a kérdés megfogalmazásánál észrevegyük: hol csúszhat félre a gondolatmenet, és mikor kell teljesen más irányból megközelíteni a helyzetet.
Ezért döntöttünk úgy, hogy az AI-t házon belüli szakmai eszközként használjuk, de önálló, kontroll nélküli használatra nem adjuk ki ajánlattevőknek.
A jó sorrend: előbb szakértelem, aztán AI
A mesterséges intelligencia kiváló kiegészítő eszköz lehet, de a közbeszerzésben nem válthatja ki a szakmai kontrollt. A tapasztalat azt mutatja, hogy a helyes sorrend ma is ugyanaz:
- a helyzet szakértő értelmezése,
- a valódi probléma és cél tisztázása,
- és csak ezután jöhet az AI, mint gyorsító, támogató eszköz.
Amíg ez a sorrend felcserélődik, addig nő a hibák, a félreértések és végső soron az érvénytelen ajánlat kockázata.
👉 Ingyenes közbeszerzési konzultáció – ha szeretnéd biztonságban tudni az ajánlatkészítést, és közben jól használni az AI nyújtotta lehetőségeket is
Záró gondolat
A közbeszerzés világa sokszor apró árnyalatokon múlik: egy félmondaton, egy kötőszón, egy korábban beadott dokumentum tartalmán vagy egy látszólag mellékes jogeseten. A mesterséges intelligencia gyors, látványos és sokszor magabiztos válaszokat ad, de nem érti a teljes képet, és nem lát rá a valódi szakmai összefüggésekre.
Ezért hisszük azt, hogy a közbeszerzésben továbbra is az emberi szakértelem adja az irányt, az AI pedig akkor válik igazán hasznos és biztonságos eszközzé, ha tapasztalt szakértő kezében működik – így szolgálja igazán az ajánlattevők érdekeit.