Az ajánlati biztosíték a közbeszerzési eljárások egyik kulcsfontosságú eleme. Röviden összefoglaljuk, mikor jár vissza, mikor tartható vissza, és mire figyeljen az ajánlattevő a visszafizetés gördülékeny lebonyolításához.
Mikor jár vissza az ajánlati biztosíték?
Nem nyertes ajánlattevő esetén
Az eredményhirdetést követően az ajánlatkérő intézkedik a visszafizetésről.
Lényeg: ha szabályszerűen járt el, az összeg visszajár.
Ajánlat visszavonása határidő előtt
Ha az ajánlattevő még az ajánlattételi határidő lejárta előtt visszavonja ajánlatát, a biztosíték visszajár.
Nyertes ajánlattevő esetén
A visszafizetés jellemzően az ajánlati kötöttség lejártával vagy a szerződéskötést követően történik (a kiírásban foglaltak szerint).
Mikor nem jár vissza?
Az ajánlatkérő visszatarthatja / lehívhatja a biztosítékot, ha például:
- az ajánlattevő nem tartja fenn ajánlatát az ajánlati kötöttség végéig;
- visszalép a szerződéskötéstől;
- nem teljesíti a szerződéskötés feltételeit (pl. igazolások pótlása);
- valótlan nyilatkozatot tett.
Gyakorlati folyamat (EKR)
Az EKR-ben mindkét fél látja a biztosíték státuszát. Pénzletét esetén a jóváhagyás után megtörténik a visszautalás; bankgarancia/biztosítás esetén tipikusan az ajánlatkérő lehívás-visszavonó nyilatkozata szükséges.
Gyakori hibák, amiket érdemes elkerülni
- Az ajánlati biztosíték nem időben kerül elutalásra (határidő után).
- Az utalás nem a megfelelő számlaszámra vagy nem megfelelő közleménnyel történik, ezért nehezen azonosítható.
- Bankgarancia tartalma nem felel meg maradéktalanul az ajánlatkérő előírásainak.
-
Elektronikusan kiállított bankgarancia esetén az eredeti, elektronikusan aláírt példányt nem a megfelelő módon csatolják az EKR-be.
Tipp: ellenőrizze a kiírás biztosítéki előírásait, és egyeztessen a bankkal/tanácsadóval a formai és technikai megfelelésről.
További tudásanyagok
Részletes magyarázatokért lásd: Közbeszerzési Tudástár.